Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

108 Perjogi Döntvénytár. Indokok : A Pp. 567. §-a értelmében a perújítás hat hónapi határideje az-esetben, ha a fél a perújítási okról csak az ítélet jogerőre emelkedése után nyert tudomást, a tudomásszerzés napjától számítandó. Az irányadó tényállás szerint az alperes az 1926 : XVI. tc. 3. §. utolsó előtti bek. szerint közzéteendő arányszámot a Budapesti Közlönyben 1926 augusztus 13-án tette közzé. A hivatalos lapban történt közzététel mindenkivel szemben általános jogérvénnyel bírván, ez a nap tekintendő annak, amelyen a felperes is az arányszámról tudomást nyert. A perújítási keresetet tehát a felperesnek ettől a naptól számított hat hónapi határidőn belül kellett volna előterjesztenie. Nincs jelentősége e mellett annak a körülménynek, hogy a felperes és érdektársai a kir. Kúrián működő külön bíróságnál az arányszám megváltoztatását kérték és e kérelmük csak az 1928 február 27-ikén kelt F/3, alatti véghatározattal utasíttatott el ; mert az alperes által megállapított és közzétett arányszám a nyugdíjösszeg megállapításánál, avagy átértékelésénél már a közzététel folytán irányadó és alkalmazandó volt; az arányszám esetleges felemelése (1926 : XVI. tc. 8. §.) esetére pedig az új arányszám a törvény 14. §-ának 6. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezés folytán attól az időponttól kezdve irányadóvá vált volna, amikortól kezdve az alperes a régi arányszám szerinti járandóság fizetésére kötelezve volt volna. Minthogy a felperes perújítási keresetét >csak 1928 április 17-én, tehát nyilván elkésetten indította meg, a fellebbezési bíróságnak azt a Pp. 571. §-a értelmében már elkésettség okából hivatalból vissza kellett volna utasítani, k csatlakozási kérelmében előterjesztett vonatkozó panasza tehát alapos. E döntés mellett a felperes felülvizsgálati panaszai tárgytalanok lévén, azokkal foglalkozni nem kellett. Alaposnak találta a kir. Kúria az alperesnek a perköltség felemelésére irányuló csatlakozási kérelmét is, mert a pertárgy értékével és a kifejtett ügyvédi tevékenységgel a perköltségnek a rendelkező részben megállapított magasabb összegét találta arányban állónak. Ez okokból az ítélet rendelkező része szerint határozni és a felperest a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében a sikerre nem vezetett felülvizsgálati kérelmével az alperesnek okozott felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezni kellett.