Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)
Perjogi Döntvénytár. 103 az egyesülést kimondó közgyűlési jegyzőkönyv, mint a cégbejegyzést rendelő bírósági végzés kifejezetten a K. T. 208. §-ára hivatkoznak, mint amelynek alapján és rendelkezéseinek betartásával az egyesülés történt. A K. T. rendelkezései alapján pedig a kir. Kúria a fentiektől eltekintve is alaptalannak találta az alperes pergátló kifogását. A K. T. 201. §-ának 3. pontja ugyanis a részvénytársaság feloszlásának egyik esete gyanánt sorolva fel két vagy több részvénytársaság egymással való egyesülését, az egyesülésre irányadó részletes szabályok felől a 208. §-ban intézkedik. E szerint pedig a beolvadó társaság vagyona mindaddig külön kezelendő, amíg hitelezői kielégítve vagy biztosítva nincsenek (1. pont) ; a beolvadó társaság vagyonának külön kezelése az új társaság igazgatósága által eszközlendő, amelynek tagjai a beolvadó társaság hitelezőinek az elkülönített kezelésért egyetemlegesen felelősek (2. pont). A K. T. 205. §-a a társaság feloszlására általában, tehát az egyesülés esetére is rendeli, hogy a társaság könyveiből kitudható vagy egyébként ismert hitelezők követeléseik érvényesítésére külön értesítés, esetleg hirdetmény által szólítandók fel, azonban a 208. §. 4. pontja értelmében egyesülés esetében a beolvadt társaság hitelezőinek felhívása el is maradhat. A K. T. ezen rendelkezéseiből kétségtelen, hogy a beolvadó társaság vagyona a beolvasztó társaság vagyonában az egyesülés után is külön tömeget képez, amelyre a beolvadó társaság hitelezőinek más hitelezőkkel szemben elsőbbségük van. Habár tehát a beolvasztó társaság az egyesülési szerződés létrejöttével a beolvadó társaság üzletének és vagyonának tulajdonosává válik is, a hitelezők kielégítéséig vagy biztosításáig a beolvadó részvénytársaság a külön kezelendő vagyontömegére nézve tovább fennálló jogi személyiségét és perbeli jogképességét nem veszti el, hanem azt továbbra is megtartja. Hogy az egyesülés a társasági hitelezőket nem fosztja meg attól a joguktól, hogy ki nem elégített követeléseiket a volt részvénytársaság ellen érvényesíthessék, a 208. §. 2. pontjának a beolvasztó társaság vagyonkezelő tagjainak a beolvadó társaság hitelezőivel szemben az elkülönített kezelésért való felelősségét kimondó rendelkezéséből is kitűnik. Az igazgatóság tagjainak felelőssége ugyanis másodlagos természetű lévén, csak az esetben áll fenn, ha a társasági hitelezők a társasági vagyonból már kielégítést nem kaphatnak. E felelősség érvényesítésére azonban feltétlenül szükséges annak igazolása, hogy a hitelezők a feloszlott, jelen esetben beolvadt részvénytársaság vagyonából kielégítést nem nyerhettek, ami csak a beolvadó részvény-