Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

96 Perjogi Döntvénytár. kérdésnek ez a szabályozása, az eljárás természete szerint, ekképen szándékoltnak tekinthető. A felfolyamodást megengedő rendelkezés a választott bíróságokat ellenőrzés alá kívánta helyezni a végből, nehogy a törvénnyel hatáskörükbe nem utalt ügyben is eljárjanak. A hatáskör hiányát kimondó határozat ellenben a peres útra lépőt a perfolytatás lehetőségétől meg nem fosztja, csupán a választott bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg és nem állja útját annak, hogy a határozatban meg nem nyugvó fél a Tvt. 38. és 44. §§-aiban szabályozott módon a törvény rendes útján érvényesítse igényét. = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 37. sz. 98. A munkaügyi bíróság ítélete elleni fellebbezéshez való csatlakozást sem a Pp. 516. §-a, sem a 9180/1920. M. E. sz. rendelet ki nem zárja. (Kúria 1928 szept. 19. P. II. 249. sz.) = Ugyanez a keresetfelemelésre s a fellebbezési kérelem felemelésére 'ás áll, Kúria440/1924.,»2061. és 4745/1927., Perj. Dtár IX. 171. — Ellenk. Perj. Dtár VIII. 119. 99. Az 1925: Vili. tc. 20. §-a szerint a tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbíró vagy ügyész a választott híróságnak sem elnöke, sem tagja, sem jegyzőkönyvvezetője — az ott megjelölt kivételtől eltekintve — nem lehet és az ezen rendelkezés ellenére kötött választott bírósági szerződés és a hozott választott bírósági ítélet semmis. Es egymagában az a körülmény, hogy a bíró a választott bírósági eljárás folyamán nyugalomba vonult, a szerződés érvénytelenségét meg nem szüntette. (Kúria 1929 máj. 16. P. IV. 8603/1928. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIII. 65. sz. 100. Az igazolási kérelem elbírálásánál az irodai személyzet hibája az érte mindenben felelős ügyvéd hibájának tekintendő. <Kúria 1929 május 17. p. yil. 4253/1928. sz.) = A gyakorlat nem egyöntetű. V. ö. Kovács «Pp. magy». II. kiadás VII. füz. 948. lap VIII. jzt.