Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. nőén a csődönkívüli kényszereljárást tárgyazó szabályok tekintetében a Magyar Állam és az Osztrák köztársaság között sem nemzetközi szerződés sem viszonosság nincs. A nyilatkozatban felsorolt törvényes rendelkezések közül az 1914 : XLIL tc.-be iktatott szerződés I. cikk 3. pontja adhatna alapot a csődönkívüli kényszeregyesség végrehajthatóságára, amennyiben ez a pont olykép rendelkezik, hogy' kölcsönösen végrehajthatók a polgári peres vagy nem peres eljárásban kötött egyességek. Ezek az egyességek azonban teljesen az illető felek elhatározásából köttetnek meg és hagyatnak jóvá bíróilag. A csődönkívüli kényszeregyességet azonban ez alá a pont alá vonni nem lehet. A kényszeregyesség jogi természeténél fogva ugyanis olyanokra is kihat, akik ahhoz hozzá nem járultak, de maga a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás is oly különleges eljárás, amelyre vonatkozólag külön nemzetközi megállapodás kell. Az idézett szerződés a különleges eljárásra külön rendelkezik ; így az I. cikk 4. pontja külön jelöli meg a csődeljárásban kötött kényszeregyességet. Minthogy pedig a csődönkívüli kényszeregyességek tekintetében az előbb idézett szabályok rendelkezést nem foglalnak magukban és erre nézve az idézett miniszetri nyilatkozat szerint viszonosságot nem lehet megállapítani (Ppé. 33. §.) ennek hiányában mindkét alsófokú bíróság tévesen intézkedett, amikor a kielégítési végrehajtást az osztrák bíróság előtt létrejött csődönkívüli kényszeregyesség alapján a nevezett külföldi bíróság megkeresésére elrendelte. Ezek szerint B. K. felfolyamodása alaposnak bizonyulván, annak a jelen határozat rendelkező része szerint helyet kellett adni. A végrehajtató az ellenfelének felfolyam'odási költségeit a jogorvoslatok sikeressége folyományaként viseli. = Ugyanígy V. 1318/1919. 94. Ügy a 614011923. M. E. R., mint az ezt módosító 3000/1925. M. E. R., 3400/1925. M. E. R. és 6550/1924. M. E. R. tartalmából kitűnik, hogy a vegyes bíróságok hatáskörének szabályozása csupán azokra az esetekre vonatkozik, amidőn a névértékben megszabott pénzbeli haszonbér a pénz értékének romlása és a gazdasági viszonyokban beállt változások folytán többé nem tekinthető megfelelőnek, amidőn ebből az okból a haszonbér újabbi megállapítása szükséges és amidőn az újabbi bérmegállapítás folytán vagy az ennek következtében a