Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. J9 delet alapján engedélyezett külön illetmény; mert általános jogszabály, hogy közjogi viszonyból származó vitás ügyek csak abban az esetben tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen természetű ügyeket kifejezetten polgári perútra utasítja. Ilyen törvényes jogszabály azonban a községi alkalmazottak illetményeire sem rendszeresített, sem rendkívüli, külön illetményeire vonatkozólag nincs; ennélfogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a kereset érvényesítése nem tartozván a polgári perútra, e pergátló körülmény fennforgása miatt a per megszüntetendő. Ehhez képest felpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. = V. ö. Perjogi Dtár IX. 9. sz. és jzt. 11. A 20,326/1890. I M. sz. rendelet 44. §-a érielmében a közös legelők felosztása iránt lefolytatott ügyekben sem perújításnak, sem semmiségi keresetnek helye nincs és a 36. §. csakis a felosztott területen belül megállapított — de egyesek között vitássá vált — jutalékokra vonatkozó magánjogi igényeket utasítja a törvény rendes útjára, nem pedig annak az elbírálását, hogy a felosztásnál használt kulcs helyes volt-e vagy nem. A jogerősen befejezett felosztási eljárás után tehát nem indítható oly kereset, amely nyilván a részesedés alapjául elfogadott kulcs helyességét támadja és lényegileg a legelőnek egészen új felosztását célozza; és ennélfogva nem lehet jogi hatálya a legelő felosztási eljárást befejező határozatban foglalt annak a nyilván téves kijelentésnek, hogy ezek az igények külön per útján érvényesíthetők. (Kúria i927 okt 26 p m 8400/1926 sz ) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felpereseket keresetükkel elutasítja és őket végrehajtása terhével arra kötelezi, hogy alpereseknek 1300 (egyezerháromszáz) pengő összperköltséget 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek. Indokok: Az iratokból megállapítható tényállás szerint a 2*