Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 13 indokok: I. A felperes vízáradás következtében elpusztult termésének megtérítését kéri az alperesektől, még pedig azon az alapon, hogy az alperesek elmulasztották a birtokuk határán húzódó patak töltésében keletkezett szakadások eltömését. Ezek szerint a felperes kártérítési követelése a vízjogi törvénynek (az 1885: XXIII. tc.-nek) rendelkezéseivel függ össze és így mindenekelőtt azt a kérdést kellett hivatalból vizsgálni (Pp. 540. §-a), vájjon ennek a követelésnek elbírálása — tekintettel az említett törvény 156. §-ára — a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e. A vízjogi törvény általános rendelkezéssel (156. §.) azokat az ügyeket utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, amelyek a vízszabályozásra, vízhasználatra és a vizek elleni védelemre vonatkoznak, vagy amelyek vízrendőri intézkedést igényelnek. Ezek közé az ügyek közé a kártérítési követelések nem tartoznak, mert a kártérítési ügyek — még ha a vízjoggal többékevésbbé összefüggnek is, avagy ha a kárért tartozó felelősség alapjaként a vízjogi törvényből folyó kötelességek elmulasztását hozzák is fel, túlnyomó részben az általános magánjog szabályai szerint igazodnak. Ennélfogva ezek az ügyek, mint lényegükben véve magánjogi jellegűek csak abban az esetben tartoznak a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha odatartozásukat törvényes rendelkezés kifejezetten megállapítja. Ily rendelkezés azonban a jelen perbeli követeléshez hasonló követelések tekintetében sem a vízjogi törvényben, sem más jogszabályban nincsen, kivéve azt az esetet, ha a vízjogi törvényben meghatározott valamennyi kihágásból eredő kárkövetelés a 20 pengőt meg nem haladja és azt a károsult fél a kihágás miatt eljáró közigazgatási hatóság előtt a büntető tárgyalás befejezéséig érvényesíti (65,000/1909. B. M. sz. rend. 43. §-a, illetőleg a 63,800/1926. I. M. sz. rendelet). De nincs olyan törvényes rendelkezés sem, amely szerint a kárkövetelés érvényesítésének előfeltétele lenne az, hogy a kárt okozót előbb kihágásban bűnösnek mondják ki. Ezekhez járul, hogy a peresfelek között haszonbéri jogviszony áll fenn és így a jelen követelés elbírálásában a haszonbéri szerződésből eredő jogokra és kötelezettségekre is figyelemmel kell lenni. Mindezeknél fogva a jelen esetben a rendes bíróság előtti eljárásnak sem a Pp. 180. §-ának 1. pontjában, sem pedig 2. pontjában említett pergátló körülmény nem áll útjában. = V. ö. Perjogi Dtár II. 103., V. 37. és Közigazg. Dtár X. -270. sz. 6. A születési anyakönyvbe törvényes származásúnak bejegyzett gyermek törvénytelenítése iránt