Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Tartalommutató. IX Lap Tanuk. {Pp. 286—314. §.) 19. II. Más indokkal kapcsolatban azon az alapon is mellőzhető a tanú kihallgatása, hogy ő mint engedményező a bizonyító féllel egy tekintet alá esik 26 89. Nincs oly eljárási szabály, amely szerint a tanúvallomás csak újabbi kihallgatás során volna joghatályosan visszavonható és amely szerint a bírósághoz intézett beadványban foglalt vallomás-visszavonás, valamint a kihallgatott tanúnak nem a perbíróság előtt tett utólagos kijelentései a Pp. 270. §-a szerinti mérlegelés körébe vonhatók nem volnának 85 Okiratok. (Pp. 315—339. §.) 99. I. Az a körülmény, hogy valamely érték a hagyatéki leltárba nem íratott be, magábanvéve még nem bizonyítja, hogy az értékpapír nem a hagyatékhoz, hanem más harmadik személy tulajdonához tartozó tárgy 96 Szakértők. (Pp. 350—367. §.) 38. II. A szakvéleményt a bíróság a Pp. 270. §-a szerint szabadon mérlegeli s a mérlegelés eredménye csak a Pp. 534. §-ában megjelölt támadási okok fennforgása esetén képezhetné felülvizsgálat tárgyát ; és a bizonyítékok szabad mérlegelésének a jogából következik az, hogy a bíróság nem köteles az ellentétes szakvélemények közül az egyik véleményt a maga teljességében elfogadni, hanem az ellenkező szakvélemények mérlegelésével azokból a bíróság az adatokat egyaránt felhasználhatja a ténymegállapításának az ' alapjául. — III. Annak a megállapítása, hogy tervezési hibák vannak-e s hogy azok az épület értékét csökkentik-e. szakkérdés ; az a kérdés ellenben, hogy e tervezési hibák címén megállapított százalék, mint értékcsökkentő tényező, a megváltási ár meghatározásánál az eladó terhére betudandó-e, már jogkérdés 3T 40. A kárbiztosítási szerződésben kikötött és foganatosított szakbizottsági eljárás kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján leendő megállapíthatását, hacsak a biztosított nem igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt. És az, hogy az egész szőlőnek átalányban átlagtermés szerint történt biztosítása dacára a kárt parcellák szerint, minden szőlőfaj-parcella termésének arányában állapították meg, helytelen eljárásnak nem minősíthető 38 41. Arra, hogy az egyik szakértő részére megállapított díj fizetésére az alperes a per kimenetelére tekintet nélkül köteleztessék, nem szolgáltat jogszerű alapot pusztán az a körülmény, hogy az alperes javaslatára kinevezett ez a szakértő utóbb felperes kifogása folytán a Pp. ül. §-ában foglalt okból kizáratott 40 42. I. Habár az, hogy a tanú az elsőbírósági eljárás során esküt tett, ennek, mint szakértőnek, a megesketését.nem teszi