Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 75 megfelelő összeg a követelésének nem megfelelő egyenértéke. Az alperesnek ez a kifogása az elrendelt végrehajtás megszüntetése szempontjából nem alapos. A kielégítési végrehajtást elrendelő végzés ugyanis csupán arra szolgál, hogy a végzés alapjául szolgáló közokiratban meg­határozott követelés a jogosított javára behajtható legyen. A végre­hajtási eljárás keretébe nem tartozik annak elbírálása, hogy a behajtatni rendelt követelés nem a számszerű összege, hanem annál nagyobb átértékelt összege erejéig illeti meg a jogosítottat. A jogosított ae átértékelésre vonatkozó igényét a törvény rendes útján érvényesítheti és az így keletkező határozat megállapíthatja esetleg a jogosítottnak igényét, amelyei azután a jogosított a ha­tározat alapján újabb kielégítési végrehajtás elrendelésének kéré­sével érvényesíthet, de az előző közokirat alapján szerzett zálog­joga erre az újabb követelésre már nem terjed ki. A bírói gya­korlat ezért a sorrendi tárgyalásoknál a zálogjogot csupán a be­jegyzett (behajtatni rendelt) követelés számszerű összege erejéig veszi figyelembe és az átértékelésre irányuló igényeknek a fize­tési sorrend megállapításánál helyet nem ad. Minthogy pedig a végrehajtást szenvedő ilykép a végrehaj­tató követelését a végrehajtás elrendelése után a bírói letétbe helyezett összeg kiutaltatásával kielégítette, a végrehajtatónak végrehajtási joga egészen megszűnt, miért is a végrehajtást el­rendelő végzés alapján szerzett zálogjognak most már alapja nincs. Ezért a kereset tárgyában a rendelkező rész szerint kel­lett határozni. IV. A költségekben való marasztalás az alperes pervesztes­ségének következménye (Pp. 508., 543. §.). = V. ö. Perj. Dtár IX. 13. 14. sz. 6J. Ha az újított perben az egyik fél az alap­perbeli költségekben is marasztaltatik, ezt is azon ügyvéd kezéhez kell fizetni, aki a marasztaláskor a nyertes jél képviselője, s a kielégítési végrehajtás is az ő részére rendelendő el. Ezzel nincs eldöntve az a kérdés, hogy az alapperbeli költségek címén az újított perbeli ítélettel megítélt költség a nyertes fél alapperbeli ügyvédjét s illetőleg amennyiben ezt az ügyvédjét már kielégítette volna, őt magát illeti-e. (Kúria 1927 május 3. Pk. V. 2306/1927. sz.) V. ö. Perj. Dtár XII. 59, II. 27(3, Pht. 709. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom