Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

(58 Perjogi Döntvénytár. tatni nem lehet, a perújítás keretében tehát a szer­ződés érvénytelenítése iránt az aláírás hamissága alapján indított kereset a szerződési képtelenségre s az ellenszolgáltatás nem teljesítésére nem alapít­ható. — IV. A bíróság a perbeli ügygondnok díjai­nak az irodaátalány terhére való utalványozása iránt hivatalból intézkedni nem köteles; és ha a szegény­jogos és pervesztes felperes a perköltségben marasz­taltalik, az ismeretlen örökösök alpereseket képviselő ügygondnok díjait a kincstár előlegezni nem köteles. (Kúria 1925. dec. 16. P. VI. 3560/1925. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével s az isme­retlen örökösek ügygondnoka V. rendű alperest csatlakozási ké­relmével elutasítja s közöltük a felülvizsgálati költséget megszün­teti, végrehajtás terhével kötelezi azonban felperest, hogy I — IV. rendű alpereseknek 15 nap alatt 1.000.000 K felülvizsgálati költ­séget fizessen. Indokok: Az űj bizonyítékra fektetelt perújílás alapja az, hogy a perújíló fél olyan új bizonyítékot hozzon fel, amely az alapperbeli tényállást olyképpen változtathatja meg, hogy a meg­változott tényállás alapján az alapperbeli jogi döntés fenn nem tartható; a bíróság viszont — a Pp. 270. szakasza alapján — azt, hogy a megajánlott új bizonyíték, az alapperben kivett bizo­nyítékok mellett, alkalmas-e az alapperbeli tényállás megdönté­sére s a perújítóra kedvezőbb jogi döntést eredményező más tényállás megállapítására, szabadon mérlegelheti. A fellebbezési bíróság, mérlegelési és indokolási kötelezett­ségének megfelelve, tüzetesen előadta azokat az okokat, ame­lyekre tekintettel az újító felperes állal megjelölt új bizonyítéko­kat — az alapperbeli bizonyítékok mellett — az e bizonyítékok alapján megállapított tényállás megdöntésére alkalmasaknak nem találta. A bizonyítékok szabad mérlegelésén nyugvó bírói elhatáro­zás eredménye csak. az alapon felülvizsgálható, ha és amennyi­ben az az okszerűséggel ellenkeznék. Ily felülvizsgálati alap azonban az adott esetben fönnt nem forog. Az alapperben meghallgatott írásszakértő szakvéleménye a 396 887. számú eredeti közjegyzői okirat, a felperes ügyvédje részére kiállított meghatalmazáson levő aláírás, valamint a kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom