Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döritvénylár. 09 ítélőtábla előtt felvett s a 39. alszámú jegyzőkönyvhöz csatolt próbaírásoknak a vizsgálatán alapul. A szakértő megjegyezte azt is, hogy az 1891. évi szeptember hóban kelt adásvételi szerződés névaláírása még a külalak és a kevésbbé lényeges írássajátságok tekintetében is legjobban az 1922. évi november hó 8. napján kelt próbaírás 4-ik aláírásával egyező. A fellebbezési bíróság, arra való tekintettel, hogy a 396 887. számú közjegyzői okiraton levő aláírás valódiságát felperes hol elismerte, hol megtagadta, ezt az okiratot figyelembe nem vette; s a szakértőnek azt a véleményét, hogy a 3 /. alatti adásvételi szerződésen és a 4 7. alatti törlési engedélyen levő S. J. névaláírás a felperesnek az aláírása, kizárólag az alapon fogadta el, mert a szakértő a fenntebb megjelölt egyéb adatok, t. i. az ügyvédi meghatalmazás s a próbaírások alapul vételével s a szakvélemény I. II. IV. jellel ellátott makrogrammjain szemlélhetővé s a bíróság által is ellenőrizhetővé telt adatokkal s meggyőző érvekkel kimutatta, hogy a 3'/. és 4 "/. alatlin iátható aláírások a felperes kezétől származnak ; és ezt a megállapítást a próbaírás 4. számú aláírása kétségtelenül és szemmel láthatólag támogatja. Nem okszerűtlen tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a megajánlott bizonyítás, ha azt eredményezné is, hogy a 396/887. számú okiratot nem a felperes írta alá, a szakvélemény helyességének a megdöntésére okul és alapul nem szolgálhatna. Más szakértőnek a megajánlása pedig — még ha felperes az árvaszéki iratoknál levő aláírását jelöli is meg az aláírások összehasonlításának a céljaira, — önmagában a Pp. 563. szakasz 11. pontja szerint megkívánt új bizonyítékot nem képez. Kellőkép megokolt az ügyvéd kijelentését s az általa állítólag adott nyilatkozatot illetőleg megajánlott bizonyítás mellőzése is; e részben a bizonyítás egyébként már az alapperben is felajánltatott s ugyanolt indokoltan mellőztetett. A II. rendű alperes vallomásában foglalt az a tényelőadás pedig, hogy ez az alperes jelen volt az adásvételi szerződésnek leiperes által történt aláírásánál, az alapperbeli tényállás megállapításánál figyelembe nem vétetett. Felperes az alappeVben az alapon támadta meg az adásvételi szerződésnek az ő tulajdonát képezett egyhatod ingatlanrész elidegenítésére vonatkozó rendelkezését, hogy ezt az adásvételi szerződést sem alá nem írta, sem annak aláírására másnak megbízást nem adott. És a fellebbezési bíróságnál megindított perújítás esetén az alapper tárgyalására vonatkozólag a fellebbezési eljárás szabályai