Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Pérjogi Döntvénytár. 53 megengedhetősége szempontjából a megítélt perköltség összege az irányadó, a perköltségek kölcsönös megszüntetése esetében soha se lehetne helye fellebbezésnek, bármennyire haladja is meg a perben felmerült költség a fellebbezési értékhatárt. Annak a kutatása pedig, hogy a perben tényleg felmerült költség mennyisége a fellebbezési értékhatárt meghaladja-e, már a felmerült költség kérdésének érdemi felülbírálása lenne, aminek vizsgálata pedig nem lehet a bíró feladata akkor, amikor a fellebbezés elfogadása felelt határoz. Ily körülmények közt sokszor a felek sem tudhatnák azt, hogy a közölt ítélet ellen van-e fellebbezési joguk. Mindezekből kitűnik, hogy mily nehézségek állanak útjában annak, hogy a keresetnek a perköltségre való leszállítása esetében a fellebbezhetőség a perköltség összegéhez (értékéhez) igazodjék. Ami már most azt a felfogást illeti, amely szerint a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a pernek tulajdonképpen tárgya nincsen, s így ily esetben a csupán a perköltség felől rendelkező ítélet ellen fellebbezésnek már ez okból sincs helye, ezt a felfogást a jogegységi tanács azért nem telte magáévá, mert a keresetnek ily leszállítása esetében a perben felmerült költség megtérítésére vonatkozó vagyoni igény a per tárgya, amely igény nem ugyan az anyagi jogon, hanem a perrendtartás rendelkezésein alapszik. Kitűnik ez abból, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a per a perköltség kérdésében tovább folyik, s a bíróság e perben a perköltség tárgyában a perrendtartás szabályai szerint szükségesnek mulatkozó további tárgyalás, esetleg bizonyítás felvétele után (pl. a teljesítés körül tanúsított késedelem megállapítása végett) ítélettel dönt. Ha megállana az a felfogás, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a pernek tulajdonképpen tárgya nem lévén, a perköltség felől rendelkező ítélet ellen ez okból fellebbezésnek helye nem lehet, ez esetben ennek a felfogásnak kellene érvényesülnie akkor is, amikor törvényszék előtt indított perben szállítja le a felperes keresetét a perköltségre. A pernek tehát akkor is van tárgya, ha felperes a keresetét a perköltségre szállította le, csak nem oly értelemben, hogy a költség a perérték szempontjából tekintetbe jönne. A keresetnek a perköltségre való leszállítása esetén az ítélet ellen a fellebbezés föltétlen kizárása visszásságokhoz is vezetne. Ha ugyanis a felperes keresetétől az alperes perbe bocsátkozása elolt vagy az alperes beleegyezésével azután áll el, s a bíróság a Pp. 186. §-a értelmében a perköltség viselése tárgya-