Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)
Perjogi Döntvénytár. de a peres eljáráson kívül merültek fel, pl. a követelés érvényesítése szempontjából szükségesnek mutalkozó orvosi vizsgálattal felmerült költség. Hogy a Pp. 476. §-ában említett járulékok fogalmi körébe a peres eljárásban felmerült költséget a törvény sem akarta belevonni, az kitűnik a 476. §-nak ide vonatkozó miniszteri indokolásából, amely a következőkép szól: «A járulékok ha 50 K-t meghaladnak, figyelembe veendők, mert nem indokolt, hogy a jelentékeny összegű követelés elvonassék a fellebbvitel alól csak azért, mert más követeléssel együtt annak járulékaként érvényesíttetik, hololt ha ugyanazt a követelést önállóan érvényesítik, van fellebbvitelnek helye». Ebből is nyilvánvaló, hogy a Pp. 476. §-ában járulékok alatt olyan követelésekel érteltek, amelyek főkövetelés nélkül önállóan is peresílhetők leltek volna, már pedig a peres eljárásban felmerült költség, vagyis a perköltség tekintetében nem lehet szó arról, hogy az arra vonatkozó követelés önállóan (önálló perrel) is érvényesíthető lett volna. Nem járulék a perköltség azért sem, mert a főköveteléssel anyagi jogi összefüggésben nem áll s csak mint a pervitel következménye jelentkezik. Hogy a perköltség nem járulék, az kiviláglik abból is, hogy a perben felmerült költség megtérítése iránt az alperes is támaszthat igényt, hololt az alperes részéről — hacsak viszontkereselet nem támasztolt — főkövetelés egyáltalán nincs. Az a körülmény továbbá, hogy a Pp. 476. §-a szerint a járulékok csak akkor veendők figyelembe, ha a fellebbezésre megszabott értékhatárt meghaladják, maga után vonja azt, hogy a perben a járulékot számszerűleg meghatározott összegben kell követelésbe venni. A Pp. 424. §-a szerint azonban a fél a perköltség összegét nem köteles felszámítani s a bíróság a perköltség összegéi a per adatai alapján állapítja meg. A perköltség mennyiségének megállapítása szempontjából a bírót a jogszabályok nem kölik s c tekintetben a bíró legjobb belátása szerint jár el. Az a felfogás, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a perköltség felől rendelkező ítélet ellen fellebbezésnek csak abban az esetben van helye, ha a megílélt perköltség összege meghaladja a fellebbezési értékhatárt, már csak azért sem lehet helytálló, mert abból a szempontból, hogy valamely ítélet ellen jogorvoslatnak van-e helye, nem az Ítéletben megítélt összeg, hanem annak a követelésnek az értéke az irányadó, amely felett ítélettel kellett dönteni. A mellett a felfogás mellett, amely szerint a fellebbezés