Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

34 Perjogi Döntvénytár. Helye van azonban felíolyamodásnak az 1894 : XVI. tc. 124. §. értelmében a másodbíróság végzésének az elsőbíróság végzését megváltozlató részei ellen, tehát annyiban, amennyiben az F. Erzsébetnek járó tartási összeget havi 10.000,000 K-ról havi 8.000,000 koronára leszállította, továbbá annyiban, amennyiben a hagyaték biztosítását mellőzte. Az utóbbi kérdésben nevezetesen úgy áll a helyzet, hogy az elsőbíróság ugyan a F. Erzsébet által kért hagyatéki zárlat elrendelését mellőzte, de javára jelzálogjogi biztosítást rendelt, a másodbíróság pedig a zárlat elrendelésére irányuló kérelmet elutasította s az elsőbíróság végzésének a jelzálogjogi biztosításra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, mert a kérelmező öröklési igényét veszélyeztetettnek nem találta. Vagyis a másodbíróság a peressé vált hagyaték biztosítása kérdésében, amely az 1894: XVI. tc. 91. §-ának rendelkezéséből megállapíthatóan nem szükségképpen áll a hagyaték zár alá vételéből, hanem úgy ez, mint a jelzálogjogi biztosítás is annak csak egy-egy módja, lényegében az elsőbíróságtól eltérően határozott. A másodbíróság végzésének utóbb említett részeit tehát a kir. Kúria érdemi felülvizsgálat alá vette s azokat a rendelkező rész értelmében megváltoztatta, mert a peressé vált hagyaték állaga mellett — értékének és jövedelmének tüzetes megállapítása nélkül is — kétségtelen, hogy annak jövedelméből a kérelmező részére havi 10.000,000 K tartási összeg az özvegy illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül kiszolgáltatható s ez az összeg a kérelmező társadalmi állásának és vagyoni helyzetének megfelelő tartás mértékét sem haladja meg, mert továbbá az 1894 : XVI. tc. 91. §-a értelmében a peressé vált hagyaték biztosításának arra való tekintet nélkül helye van, hogy a biztosítást kérőnek öröklési igénye veszélyeztetve van-e vagy nincs, és a biztosítás elrendelése csak az idézett törvény 92. §-ának a) és b) pontjaiban megjelölt esetekben mellőzhető, amely eseteknek azonban ezúttal egyike sem forog fenn. Egyben pedig, minthogy a másodbíróság a biztosítás módja és terjedelme kérdésében elfoglalt jogi álláspontjánál fogva nem határozott, a kir. Kúria az ügyet ezekben a kérdésekben való határozathozatal végett a másodbírósághoz visszautasította. 35. A kir. Kúria VIII. sz. teljes ülési döntvénye szerint az elsőbíróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlatot az 1881 : LX. tcikk 237: §. a) pontja és 239. §-a alapján az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendelte és egyidejűleg a felek meg-