Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

8 Perjogi Döntvénytár. állanak, kik közötl az alapügylet létesült, megállapította a kir. törvényszék, hogy felperes a Pp. szabályainak megfelelően jogosan vette igénybe az elsőbíróság hatáskörét és illetékességét és hogy alperesnek amiatt emelt kifogása alaptalan. Ezért a helytelen jogi alapból kiinduló elsőbírói ítélet megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében döntött a kir. törvényszék. - így Burgliardt István, Jogt. Közi. 1915., 124.; Entscli. des Reichsger., Jurist. Wocli. 1908., 488 és Kammerger. Rechtspr. 2 , 10(i. 7. A felülvizsgálati bíróság a valorizációs kulcsot a sem felülvizsgálati kérelemmel, sem csatlakozással nem élő felperes javára 50°/o-ról 100°/o-ra felemelheti, ha egyúttal a valorizáció kezdőpontját az alperes felülvizsgálati kérelme folytán az alperes javára megváltoztatja s végeredményben papirkoronákban nem haladja meg a marasztalási összeg a fellebbezési bíróság által megítélt összeget. (Kúria 1926 szept. 23. P. V 6217/1925. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 20., II. 158., IX. 65., 109., 182. sz. 8. A tulajdonközösség megszüntetése tárgyában folyamatban tett perekben is irányadó a Pp. 425. §-ban meghatározott az a jogszabály, hogy a vesztes fél a nyertes fél költségeit megtéríteni köteles. (Kúria 1926 nov. 2. P. V. 8249 1925. sz.) = Kivétel: ha felperes az alperest perindítás előtt nem hívta fel a közös, scg megszüntetésére és így az alperes a perre okot nem adott. (Pp. 427. §.) 9. /. Noha a fizetés tenyéré az azt állító adós a bizonyító fél, mégis akkor, amidőn az, hogy az adós a hitelező részére bizonyos pénzösszeget átadott vagy átutalt, nem vitás, és amidőn a peres felek jogvitája csupán arra vonatkozik, hogy a pénzösszeg teljesítése vagy átutalása mily tartozás törlesztésére szolgál, a hitelező által egyedül bírói döntés alá vitt, keletkezésére, valamint lejáratára és összegszerűségére bírói vizsgálat tárgyává is tett peres követe-