Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 7 állapíttatott meg. Mivel pedig a hivatkozott törvényhelyek az okirat tartalma tekintetében csak azt írják elő, hogy abban megállapítást nyerjen az a jogviszony, amelyből a per ered, azt azonban nem kívánják meg, hogy a kikötés illetve alávetés magában a követelést megállapító avagy bizonyító okiratban íbglaltassék, ez okból kimondotta a kir. törvényszék azt is, hogy a váltóperekben is a hatásköri és illetékességi kikötések a közvetlen jogviszonyban álló felek közölt érvényesek akkor is, ha azok nem magában a váltó okiratban, hanem külön és a hivatkozott törvényhelyek rendelkezéseinek megfelelően kiállítóit okiratban állapíttatlak meg. A G) alalti okirat tartalma szerint alperes felperestől 120 millió korona kölcsönt vett fel s azt felek nem is vitatják, hogy ezen kölcsönügyletből származható perek tekintetében az okirat utolsó 11. pontja szerint az eljárt elsőbíróság hatáskörét és illetékességét kötötték ki. A hivatkozott okirat 3. pontja szerint alperes a kölcsön biztosítására adta a peresített váltókat azzal, hogy azok csak az esetben érvényesíthetők, ha alperes szerződési kötelezettségének meg nem felelne. Már magának a hatásköri és illetékességi kikötés alaki elhelyezéséből, hogy t. i. alperes az okirat ulolsó pontjában vetette alá magát per esetére az eljárt elsőbíróság hatáskörének és illetékességének, s abból, hogy ezen kikötés alól a váltópert ki nem veszi, lovábbá, hogy a váltói közvetlen jogviszonyban ugyanazon felek vannak, mint az alapügyletben s a tartalma a jogviszonynak ugyanaz, mert hiszen a váltók csak az alapköztörvényi ügylet nagyobb biztosítása végett adatlak felperesnek, azt a következtetést vonta le a kir. törvényszék, hogy a hivatkozott kikötések az ugyanazon köztörvényi jogviszonyt fedő s erősítő váltókra is vonatkoznak. Erre a meggyőződésre julotl a kir. törvényszék annál is inkább, mert a felperes a váltókat kétségtelenül kötelmi igényének nagyobb biztosítása és megerősítése végeit kívánta az alperestől, ha tehát felperes ezt a felek akarattalálkozása folytán elérte, ezen célzatukkal ellentélben állana az, ha a felperes nagyobb joghoz jutván, vele együtt már meglevő kikötött jogától elesnék. Minthogy tehát hatásköri kikötés és illetékességi alávetéseknek váltóperekben is helye van, s nem szükséges az. hogy közvetlen jogviszonyban álló felek között ezek magukban a váltóokiratban rögzítlessenek meg, minthogy a fenti kikötések a G) alatti okiratban a peresített váltókra is vonatkoznak, a G) alatti okirat alaki- és tartalmi tekintetben a Pp. 1. §. 2. a) pont, 4o. §., illetve a Pp. 317. §. rendelkezéseinek megfelel és a peresített váltó tartalma szerint közvetlen jogviszonyban azon jelen perbeli felek