Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

90 Perjogi Döntvénytár. E szerint a fellebbezési bíróság előtt már nem állott lenn a peres felek közt az 1877: XX. tc. 30. §-ának a) pontja alá eső érdekösszeiilközés esete, amely miatt az alperes a felperesek tör­vényes képviseletének szabályszerűtlenségét vitatja s amelyre való tekintettel a fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak a per érdemére hozott ítéletét a Pp. 505. §-ának 1. pontja értelmében hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette, hanem a fellebbezési bíró­ság előtti ügyállás már áz volt, hogy a felperesek törvényes kép­viselőjeként fellépett N. I. törvényes képviselői minősége meg­szűnt s ennélfogva az eljárás félbeszakadásának a Pp. 466. §-ában szabályozott esete állott be; következőleg a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amikor a helyett, hogy az eljárás félbeszaka­dását megállapította, majd a félbeszakadás megszűntére vonat­kozóan ugyancsak a Pp. 466. §-ában szabályozott fellételek be­állta után az eljárást folytatta és az ügy érdemében döntött volna, az elsőbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Mindezeknél fogva a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-ának első bekezdése értelmében hatályon kívül he­lyezte s annak helyébe a megfelelő határozatot hozta s egyben, minthogy a pernek ebben az állásában a perköltség viselésének kérdéséről határozni nem lehet, a felülvizsgálati eljárás során felmerült költséget csak megállapította, annak viselése kérdésében azonban a döntést a további eljárásra tartotta fenn. 85. Mindaddig, míg az ügyvéd az ügyféltől a megbízás korlátolására irányuló utasítást nem kap, neki az ügyvédi rendtartás 4-9. §-a alapján őt ter­helő gondosságnál fogva az ügyfélnek a reá bízott üggyel összefüggő összes érdekeit is képviselnie és megvédenie kell. . (Kuna 1927 jún. 8. P. VI. 9201/1926. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság kellően megállapította, hogy a felperes a megbízás vételekor még nem tudott arról, hogy az alpereseknek a díjlevélben említett 80 hold háborús szerzeményen kívül még más, esetleg ugyancsak igénybe vehető ingatlanai is vannak; s megállapítást nyert az is, hogy az elsőrendű alperes azon a tárgyaláson, amelyen ez kiderült,' jelen volt és ekkor a felperessel szemben nem telt oly kijelentést, hogy a felperes meg­bízását csak a 80 holdra korlátolja, sőt ily kijelentést az alpere­sek a felperessel szemben csak 1925 április hó 10-én, tehát akkor tettek, amikor a felperes az ő eljárását érdemben és lényegben már befejezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom