Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. okozott. A vitás jogigény elbírálásánál tehát egyedül az a dönlő, hogy a nevezeit rendőrkapilány jogellenesen járt-e el. Az idegen állampolgároknak itteni tartózkodása és innen való távozása körüli ellenőrzés a rendőrség feladatát képezi, és így annak az elbírálása, hogy a rendőrközeg eljárá>a a rendőri szabályzatoknak megfelelt-e, a felettes fegyelmi hatóság ügykörébe esik. A P. rendőrkapilány felettes fegyelmi halósága, végső fokban ;i m. kir. belügyminiszter jogerős fegyelmi határozattal megállapították, hogy a P.-nak panaszolt és a kereset alapjául szolgált ténye a rendőrségi szabályzatoknak megfelelt. A jogos hatáskörben elbírált kereseti ténynek újbóli elbírálása pedig a bíróság hatáskörén kívül esvén a fellebbezési bíróság anyagi jogszabály sérelme nélkül utasította el a felpereseket keresetükkel, annál is inkább, mert az iratoknál fekvő útlevelekben előfordult bejegyzésekből kitünőleg felperesek az ország területére augusztus 4-én léplek be, és itteni tartózkodásukat csak 24 óra ellellével augusztus 6-án jelentetlék be, amikor is augusztus 18-ig terjedő időre nyertek tartózkodási engedélyt. Ámde felperesek 1922 augusztus 6-án új bejelentéssel távozásukat jelentvén be, augusztus 9-én már engedély nélkül tartózkodtak Budapesten, és egymagában azzal, hogy utóbbi napra távozásukat üjból bejelentették, a fennebbi mulasztásuk szabályszerűen pótollnak nem vehető. Az észlelt kihágások fennforgása mellett tehát az ellenőrzést gyakorió rendőrkapitány amaz eljárása, hogy felpereseket az utazástól visszatartva szabálytalan eljárásuk rendbehozatala végett a rendőrhalósághoz utasította, jogellenesnek különben sem volna tekinthető. Mindezeknél fogva felperesek alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítandók és sikertelen kérelmükkel ellenfelüknek okozott felülvizsgálati költségében a Pp. 543. és 508. §-ai alapján marasztalandók voltak. = A Pp. 2. §. 3. pontja s az állandó gyakorlat szerint a kereset a polgári perútra tartozik. Ha nem így volna, a keresetet nem elutasítani, hanem az eljárást megszüntetni kellett volna. Amikor tehát az indokolás szerint &a kereseti tény újbóli elbírálása a bíróság hatáskörén kívül esik», ez a kijelentés nem szabalos, mert itt nem lehet szó a bírói hatáskör hiányáról, hanem csak a fegyelmi hatóság határozata folytán keletkezett res judicata esetéről. Mindenesetre felesleges volt az, hogy az ítélet indokai mégis érdemlegesen foglalkoztak a rendőrhatósági eljárás jogosságának kérdésével. 95. Perújííó alperes az újított perben új viszontkeresetet támaszthat, ha az a Pp. 189. §-ában megszabott előfeltételeknek megfelel. (Kúria 1926 ápr. 20. P. V. 4664/1925. sz.)