Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

66 Perjogi Döntvénytár. 90. A folytatólagos végrehajtás elrendelésének (amely mindig már elrendelt alapvégrehajtást feltételez) kérdésében a másodbíróság végzése ellen a további felfolyamodás ki van zárva. (Kúria 1926 jan. 29. Pk. V. 232. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 379. és X. 53. sz. 91. /. Az ügyvéd részére a kézbesítést a perbeli meghatalmazáson és a beadványaiban megjelölt irodai helyiségben kell teljesíteni. — //. Azon az alapon, hogy sem a tárgyalási jegyzőkönyvben, sem a fel folyamodással megtámadott végzés indokolásában nincs adat arra, hogy az igazolási kérelem alapjául felhozott tényelőadás valóságát az ellenfél kétségbe vonta volna, a felfolyamodási bíróság maga állapítja meg az igazolás kérdésében a tényállást. — ///. Igazolás útján is orvosolható az, hogy a mulasztást a kézbesítés szabálytalansága okozta; az igazolással felmerült költség azonban — a Pp. 431. §-a szerint — ez esetben is az igazolással élt peresfelet terheli. Tr, . (Kúria 1926 márc. 23. P. VI. 1685. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság végzését — a költségekre vonatkozó rendelkezés hatályban tartása mellett — megváltoztatja, alperes igazolási kérelmének helyet ad, s ennek folyományaként a 8. alszámú fellebbezést kellő időben beadottnak elfogádja s a fellebbezési bíróságot annak érdemi elbírálására utasítja. Indokok: Sem a tárgyalási jegyzőkönyvben, sem a felfolyamodással megtámadott végzés indokolásában nincs adat arra, hogy az igazolási kérelem alapjául felhozott tényelőadás valóságát az ellenfél kétségbe vonta volna. Az igazolási kérelem érdemi elbírálásánál tehát irányadó alperesnek az a tényelőadása, hogy az alperesi ügyvéd az elsőbíróság ítéletének kézbesítésekor családjával Budapestről távol volt, s hogy az ítéletet lakásán K. L. nevű szolga vette át, aki azt 1925 júl. 17-iki érkezéssel továbbította alperesnek irodájába. A Pp. 159. §-a szerint az ügyvéd részére — ha irodájában