Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 63 A Pp. 521. §-a szerint ugyanis a fellebbezési bíróság ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak *akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítélet egyéb része ellen is irányul. Igaz ugyan, hogy az alperes a mennyiség kérdésében felülvizsgálati kérelemmel élt, de ezt nem lehet oly támadásnak tartani, amely a költség tekintetében előterjesztett felülvizsgálati kérelmet megengedetté teszi, mert ez a fentiek szerint a törvényben meg nem engedett jogorvoslat és így figyelembe nem jöhet. Mindezek alapján a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét, mint a törvényben meg nem engedettet a Pp. 529. §-a értelmében hivatalból visszautasította. A felülvizsgálati költségre vonatkozó intézkedés a Pp. 543. és 508. §-ain alapszik. = V. ö. Perjogi Dtár IX. 43., 44., 45. sz. és jegyz. 85. Csehszlovákiához átcsatolt területen lévő r. t. magyarországi fiókja ellen indított kereset a 36001192U. M. E. sz. rendelet alá esik. (Kúria 1926 febr. 9. P. VII. 6769/1925. sz.) A kir. Kúria: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja indokolása alapján s a felfolyamodásban felhozoliakra való tekintettel még azért, mert a cégnek fióktelepe a cégtől független, önálló jogalanyisággal nem bir, hanem a fióktelep által közvetlenül kötött ügyleteknél is szerződő félnek maga a cég tekintendő s ebből folyóan az ily ügyleten alapuló jogok és kötelezettségek magát a céget illetik, illetve terhelik. A felperes tehát az alperes hermaneci cégnek budapesti fióktelepével kötött ügyletből eredő jogait az alperes cég s nem annak budapesti fióktelepe ellen érvényesítheti, annál is inkább, mert a felfolyamodás adata szerint a trianoni békeszerződés halálybalépte óta cseh-szlovák országi, tehát külföldi cégnek tekintendő alperes cég budapesti fióktelepére vonatkozóan a KT. 211. és következő szakaszainak megfelelő intézkedés és a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés mindezideig nem történt meg. A felperes keresetbeli követelése tehát a 9590/1922. és 3600/1924. M. E. sz. rendeletek hatálya alá tartozik s nincs döntő jelentősége annak, hogy a felperes a keresetet az alperesi cégnek budapesti fiókja, tehát mint budapesti cég ellen indította, mert az alperesi cég jelen perbeli képviseletével az iratokhoz 3'/. alatt csatolt és cégszerűen kiállított meghatalmazással G. W. ügyvédet megbízta s így maga a cég tekintendő a fiókja útján perbevontnak s alperesként perben állónak.