Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

62 Perjogi Döntvénytár. vonatkozó és az elsőbíróság ítéletének meghozatala idejében életben volt 5000/1924. M. E. számú rendeletnek, valamint az ugyanezeket az illetményeket rendező és most hatályban lévő 7000/1925. M. E. sz. rendeletnek szóhasználata, úgyszintén az általában szokásos kifejezés szerint a tisztviselőnek havi fizetése alatt illetményének azt a részét kell érteni, amelyet részére az említett rendeletek családi pótlék, lakpénz és esetleg más pótlékok nélkül havi járandóság gyanánt, az ezt terhelő adók és egyéb levonások számbavétele nélkül megállapítanak. Ennélfogva az elsőbíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek ideiglenes nőtartásdíj címén 240 aram koronát kilevő fizetésének egyharmad részét fizesse, nem jelenthet mást, mint azt, hogy az alperes — tekintet nélkül az őt terhelő adóra és levonásokra, s a részére kiutalt családi pótlékra és lakpénzre — havonként 80 aranykorona tartásdíjat fizessen. Áll ez annál is inkább, mert a 7000/1925. M. E sz. rendelet 69. §-a értelmében a törvényes feleség után családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség a férjével közös háztartásban él és utána családi pótlék abban az esetben sem jár, ha a férj a feleség eltartásáról egyébként gondoskodik, illetőleg, ha a férj tartásdíj fizetésére köteleztetett. Az alperes az ítéletnek ez ellen a rendelkezése ellen fellebbvitellel nem élt, sőt az ítéletnek helybenhagyását kérte. A kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság ítéletének az a rendelkezése, amellyel a tartásdíj összegét havi 80 aranykoronának megfelelő papírkoronában állapította meg, nem más, mint az elsőbíróság ítéletének a fentiek szerint értelmezett mennyiség tekintetében való helybenhagyása. A Pp. 523. §-a értelmében a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletét helybenhagyó része ellen nem élhet felülvizsgálati kérelemmel az a fél, aki az elsőbíróság ítéletének helybenhagyott részét fellebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta. Az alperes tehát, mint aki az elsőbíróság ítéletét a kötelezettség jogalapja és a tartásdíj összege tekintetében nem támadta meg, a tartásdíj összegét helybenhagyó másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel már nem élhet. Az alperes felülvizsgálati kérelme ezért annyiban, amennyiben a tartásdíj összegére vonatkozik, a törvény által meg nem engedett jogorvoslat. Ugyancsak a törvény által meg nem engedett jogorvoslat az alperes felülvizsgálati kérelme abban a részében is, amellyel a fellebbezési bíróság ítéletét a per- és fellebbezési költség tekintetében támadja meg.