Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

52 Perjogi Döntvénytár. hogy a takarékkorona, úgy az aranykorona, mint számítási értékmérő és tényező legújabb keletű tény. Ennélfogva csak jogszabálysértéssel lehetett elkésettnek megállapítani a perújítási keresetet azért, mert az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számítolt hat hónapon túl adatolt be. Ez a panasz nem alapos. A hatodrendű alperes perújítási keresetében a Pp. 563. §-ának 11. pontjával kapcsolatban felhozott azok a tények, hogy az alapperbeli ítélet meghozatala után a törvényhozás a korona értékcsökkenéséből eredő kárnak lehetőség szerinti elhárítása, a kár megoszlása, illetve annak melyik fél által leendő viselése tárgyában egyes esetekre nézve tételesen intézkedett, továbbá az a körülmény, hogy a bíróságok az eset körülményei szerint az adóst a korona értékcsökkenéséből származó kárnak megszüntetése okából a hitelezővel szemben a pénzérték különbözelének megfizetésére kötelezik — amint azt a fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó indokolásában helyesen kifejtelte — jogszabályok és nem oly tények, amelyek a Pp. 563. §-ának 11. pontja alapján perújítás alapjául szolgálhatnának. Az alapperben eljáró bíróságok, közlük a kir. Kúria, mint felülvizsgálati bíróság egyébként már foglalkoztak is perújítással élő alperesnek a 40,000 K-val kapcsolatban a pénz értékcsökkenésére alapított kifogásával, s azt figyelembe nem vették. Amennyiben tehát a perujíló alperes a kir. Kúria alapperbeli ítéletében (P. I. 966/34/1922. sz.) a pénz értékcsökkenését illetőleg elfoglalt jogi állásponttól eltérő, reá nézve kedvező döntést a jelen újított perben azért remél elérni, mert azóta úgy tételes jogszabályok, mint a bírói gyakorlat a pénz értékének leromlásából előálló károsodásokat illetőleg az alapperbeli ítéletektől eltérő intézkedéseket tesznek; az alapperbeli ítéletektől eltérő, reá nézve kedvezőbb bírói döntést az alapper bírósága által ebben a kérdésben elfoglalt jogi álláspont újabbi megvizsgálása útján kívánja elérni. Ezen az alapon azonban a perújítás a Pp. 563. §-ának H. pontja alapján helyet nem foghat, mert az újított perben a bíróságnak az alapperben elfoglalt jogi álláspontja az irányadó, s mert az a körülmény, hogy a bíróság az alapperbeli jogi álláspontjától eltérően utóbb más perben más jogi álláspontra helyezkedett, perújítás alapjául nem szolgálhat. Ennélfogva, bár ezek a jogszabályok némelyike esetleg a Pp. 567. §-ában megszabott hat hónapi határidőn belül jutóit is a perújító hatodrendű alperes tudomására, mint a íentiek szerint nem perújító okul szolgáló lénykörülmények, a perújítás határidejének megállapításánál figyelembe nem jöhetnek.