Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

46 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1925 szept. 3. P. III. 6893/1924. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy fizessen felperesnek 15 nap alatt 400,000 K felülvizsgálati eljárási költséget. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében amiatt emelt panRszt, mert a fellebbezési bíróság a házasfelek utolsó közös lakhelyének Budapestet tekintette, holott utolsó közös lakhélyük a Zemplén vármegyében lévő Vitány községben volt s így házassági perükben az eljárás lefolytatására nem a budapesti, hanem a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék illetékes. Ez a panasz alaptalan. A nem vitás tényállás ugyanis a következő: a peresfelek házasságuk megkötésétől vagyis 1922 június hó 3-tól kezdődően 1922 jülius 27-ig Budapesten IX. Gyáli-út 15 b sz. alatt laktak együtt, amikor is alperes Vitány községbe utazott, hogy ebben a községben vámtiszli állását elfoglalja. Ettől kezdve alperes Vitány községben ideiglenesen egy parasztházban lakott, ahol felperes őt időnként Budapestről felkereste. A véglegesnek kiszemelt vitányi lakást pedig alperesnek 1922 évi november l-ig megszereznie nem sikerült. Alperes anyja 1922 november 1-én Budapesten elhalálozván, ettől kezdve ugyanez évi november 15-ig a felek újból Budapes­ten IX. Gyáli-út 15/b sz. alatt laktak együtt. Ez alatt az idő alatt alperes arról értesülvén, hogy őt az Aradmegyében lévő Elek köz­ségbe helyezték át, november 16-án Vitány községbe utazott azért, hogy ott összecsomagoljon. A felek utoljára Budapesten 1922. évi november 15-én éltek együtt, amikor is felperes az alperessel való házassági együttélést végleg megszakította. Ebből a tényállásból helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy a peresfelek utolsó közös lakhelye Budapest volt s hogy Vitány község, ahol felperes alperest csak időnként láto­gatta meg, együttlakás helyének nem volt tekinthető. Az adott eset körülményeire tekintettel egymagában az a tény, hogy a házasfelek együttélésének utolsó idejében alperes szolgá­lati állomáí>heIye Vitány község volt, még nem vonja maga után szükségképpen azt, hogy a felek azon időbeli közös lakhelyének is Vitány község tekintessék. Mivel ezek szerint a peresfelek utolsó közös lakhelye Buda­pesten volt: helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság a Pp. 639. § a alapján azt, hogy a jelen perre illetékes bíróság a budapesti kir. törvényszék. Mindezeknél fogva a kir. Kúria alperest alaptalan felülvizsgá­lati kérelmével elutasította s őt a Pp. 543. és 508. §-ainak egybe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom