Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

Perjogi Döntvénytár. 9 lása kizárólag a trianoni békeszerződéssel létesített vegyes döntőbíróság hatáskörébe van utalva. — //. A trianoni békeszerződés III—V. és VII. címei alá eső kérdésekben e szerződés 239., 2W. cikkei az illetékes magyar bíróságok ítélkezésének lehetőségét ki nem zárják s így az említett címek alá tartozó kérdésekben a vegyes döntőbíróságnak békeszerződésben megállapított hatásköre nem kizárólagos. (Kúria 1925 nov. 41. P. VII. 3081/1925. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja <és arra kötelezi, hogy a felpereseknek — ügyvédjük kezéhez — 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 2.000,000 K felülvizsgálati eljárási költséget fizessen. Indokok : I. Alaptalan a felpereseknek az a válaszirati vitatása, hogy a felülvizsgálati kérelem a Pp. 522. §-ának első bekezdése értelmében, a kizárólagos illetékesség hiányában hivatalból visszautasítandó volna; mert: a fentidézelt törvényes rendelkezés kizárólag a helyi illetékesség esetére, nem pedig a hatáskörre is vonatkoztatható; már pedig az alperes pergátló kifogását arra alapította, hogy a per elbírálása kizárólag a trianoni békeszerződéssel létesített vegyes döntőbíróság hatáskörébe van utalva. II. Az irányadó lényállás szerint a felperesek, akik mint bukaresti lakósok, román, tehát az 1921: XXXIII. törvénycikkel Mag varország törvényei közé iktatott trianoni békeszerződésben megjelölt szövetséges és társult hatalmak egyikének állampolgárai — az 1916 jünius hó 28-án, vagyis Magyarország és Románia közölt az 1916 augusztus hó 27. napján beállott hadiállapot kitörése előtti időben, létrejött szerződés alapján indították a jelen perbeli keresetet az Újpesten székelő — tehát magyar állampolgárnak tekintendő — alperes cég ellen : az ezáltal csak részben teljesített szerződésben kötelezett árúszállítás hátralékos részének teljesítése iránt. A nem vitás tényállás.szerint a keresettel érvényesíteni kivánt teljesítést a román kir. kormány, mint a fentemlítelt egyik társult hatalom kormánya az 1922 január 23-án, tehát a trianoni békeszerződés életbeléptelésétől számított hat havi határidőn belül követelte, ennek folytán tehát a perbeli követelésnek alapjául szolgáló szerződés a békeszerződés 234. cikkének h) pontja értelmében hatályban maradt. A békeszerződés 239. cikkének b) pontja értelmében a békeszerződéssel létesített vegyes döntőbíróságok a III., V. és VII. címek (rendelkezései szerint hatáskörükbe utalt vitás kérdésekben ítélnek.