Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XI. kötet (Budapest, 1927)

86 Perjogi Döntvénytár. nem folytatott hagyatéki eljárás annál kevésbbé érthető, meri a hagyaték tárgyát képező valamely vagyon tekintetében a per, a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is folyamatba tehető. (Kúria 4926 febr. 23. P. V. 5871/1925. sz.) 119. Mindig hivatalból megvizsgálandó jogkérdés, hogy a házasság felbontására érvényesített bontó-ok tényleg fennforog-e. (Kúria 1926 febr. 12. P. III. 2041/1925. sz.) 120. Általános jogelv, hogy a bíróság a törvényes hatáskörében eljáró közigazgatási (egyházi) hatóság határozatait azok helyessége és jogszerűsége szempontjából felül nem bírálhatja, következőleg nem dönthet a felől a kárigény felől sem, amely az ilyen határozat szabálytalanságára vagy jogellenes voltára van alapítva; olyan törvény vagy törvényerejű rendelet pedig nincs, amely megengedné, hogy az egyházi tisztviselők felett fegyelmi úton eljárni hivatott hatóságok határozatával meg nem elégedő fél a polgári bíróság előtt kereshetne orvoslást. (Kúria 1926 jan. 26. P. I. 4537/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított s vitássá nem tett tényállás szerint a felperes kántori állást töltött be a sz—i róm. kath. egyházközségnél s mint ilyen a s—i róm. kath. püspökség hatósága alá tartozott, amelynek kormányhatóságilag jóváhagyott fegyelmi szabályzata van, a hatósága alá tartozó, egyházi hivatalt viselő személyek fegyelmi ügyeinek elintézésére. Meg van állapítva az is, hogy felperest a s—i róm. kath. püspökség fegyelmi tanácsa az 1923 február hó 27. napján s fellebbezés folytán a s—i püspöki szentszék bírósága az 1923 március hó 17. napján hozott ítéletével a kántori állásból fegyelmi úton véglegesen elmozdította és hogy az elmozdítás a fegyelmi szabályzatban előírt eljárás útján és a fegyelmi szabályzat rendelkezéseire alapított indokolással történt. A keresetben és az új keresetben a felperes kétségbevonta