Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

60 Perjogi Döntvénytár. tatja meg, hogy az abban megítéli értékkülönbözetet az alperes nem teljes összegében, hanem csak annak 50%-át tartozik megfizetni; egyebekben az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja s a felülvizsgálati költségeket a peresfelek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: I. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a hitelező valakit nemcsak a követelés beszedésével, hanem egyúttal, saját nevében, per útján való érvényesítésével is megbízhasson; és felperesként olyan személy, aki a perbevitt jognak nem magánjogi alanya, nemcsak hatósági megbízás alapján (csődtömeggondnok, hagyatéki gondnok, zárgondnok, végrehajtási töryény 124. §-a szerinti ügygondnok), hanem a hitelezőtől erre kapott megbízás alapján is felléphet. Nem szükséges, hogy az ekként felperesként fellépő egyén egyúttal ügyvéd is legyen. Elegendő, hogy magát ügyvéddel képviselteti. II. Alperes perköltségbiztosíték adására irányuló pergátló kifogással nem élt; tárgytalan tehát az a panasz, hogy ő e kifogástól annak folytán, hogy a cseh-szlovák hitelező helyett a magyar felperes lépett fel keresettel, elesett. Egyébként a bírói gyakorlatban nem ismeretlen eset az, hogy a perköltségben olyasvalakit marasztalnak, aki félként perben nem áll (így a végrehajtatót abban az esetben, amikor a végrehajtási törvény 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok keresetét elutasítják) ; ennek tehát a kereset elutasítása* esetében, a jelen perben is helye lehetett volna és így ha a hitelező csakugyan külföldi honos, mi sem gátolta a Pp. 180. §. 8. pontján alapuló pergátló kifogás emelését. III. Helyesen alkalmazta a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályokat, amikor a felperes elleni követelésnek a C. József követelésébe való beszámítását meg nem engedte, mert ennek akkor sem volna helye, ha C. József az ő követelését önmaga érvényesítette volna. Egyébként az alperesnek a felperes ellen, ennek károsító cselekménye alapján támasztott viszontkeresete, úgyis — az elsőbíróságnál — még elbírálásra vár. IV. A C. József követelésének esedékessége óta bekövetkezett pénzértékcsökkenés az alperest — vétkes késedelme folytán — terheli, mert nem volt vitás, hogy felperesnek C. Józseftől pénzfelvételi megbízása volt és mert a követelés fennállása elleni kifogások alaptalanoknak bizonyultak; mivel azonban a felek egyike sem kereskedő és mivel nem merült fel adat arra nézve, hogy alperes a visszatartott összeggel, a pénz romlása mellett, teljes mértékben gazdagodott, a kir. Kúria méltányosnak találta, hogy alperes