Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)
Perjogi Döntvénytár. 57 átutalásról értesült, az ellen nem tett kifogást és így utólag hozzájárult az átutaláshoz — alperest terhelte a bizonyítás — és minthogy alperes ezt az állítását csak eskü alatti kihallgatása során terjesztette elő és ez az új állítása felperessel közölve még nem volt és így az a körülmény, hogy felperes az eskü alatti kihallgatására nem jelent meg, még ha abban akadályozva nem volt volna is: még akkor sem szogálhalott volna alapul arra, hogy alperest esküre lehessen bocsátani olyan állítás bizonyítására, amely állítás tekintetében nemcsak hogy őt (alperest) terhelte a bizonyítás, hanem amely állítás ellenfelével a felperessel, ennek eskü alatti kihallgatásra történt megidéztetésekor még nem volt közölve, meri addig a perben még elő sem volt terjesztve, sőt ellentétben is áll alperesnek addigi védekezésével, amely szerint ugyanis az aradi banktól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz történt átutalást a felperes eszközölte: annálfogva a fellebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett akkor, amikor felperes eskü alatti kihallgatását (bár felperes ezt kérte) mellőzve alperest vallomására megeskette és a tényállást ennek a vallomásnak alapulvételével állapította meg. Alapos tehát felperesnek e miatti felülvizsgálati panasza, miért is a fellebbezési bíróság ítéletének a kereseti kérelem egy részét elutasító felülvizsgálati kérelemmel megtámadott rendelkezését felperes felülvizsgálati kérelme következtében fel kellett oldani és a fellebbezési bíróságot e feloldott rendelkezés tekintetében további eljárásra és üj határozat hozatalára kellett utasítani. = V. ö. Perjogi Dtár IX. 106. és jzt. 79. /. Részvénytársaság igazgatója vagy igazgatósági tagja tanuként kihallgatható akkor is, ha az ügylet kötésénél személyesen járt el és az ügyletnél vagy az ügyletet kötő vállalatnál maga is anyagilag érdekelt. (Kúria 1925 febr. 18. P. VII. 4357/4924. sz.) //. Ha a tanú az ügyletkötésnél a peres fél képviseletében járt el, vallomása az ügyfél vallomásával egy tekintet alá esőként méltatandó. (Kúria 1925 febr. 26. P. IV. 3677/1924. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár X. 25., 27. sz. és jzt. »