Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

58 Perjogi Döntvénytár. 80. A felülvizsgálati bíróság feloldó végzése után a fellebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy az újabb eljárásban felhozott döntő tényekre bizonyítékokat felvegyen s azokat az ítélethozatalnál figyelembe veque. Tr, . yí/ (Kúria 1925 mára 17. P. IV. 4350/1924. sz.) 81. Elmebetegség miatti gondnokság alá helyezési ügyben az alperesnek jogában áll ügyvédet vallani; s az ügyvédnek akkor is jár díjazás, ha a fél a megbízás adásakor elmebeteg volt. Egyébként a megbízás elvállalásában jóhiszeműen eljárt ügyvéd munkájának szokásos díját és kiadásainak megtérítését a megbízás érvénytelensége esetében is követelheti (Kúria 1924 okt. 8. P. VI. 6962/1923. sz.) 82. Ha a szakértő véleménye nagy mértékben aggályosnak mutatkozik, a bíróság hivatalból köteles a kihallgatást megismételni, esetleg más szakértőt meghallgatni. (Kúria 1925 ápr. 16. P. IV. 4725/1924. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmét annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének az alperes kártérítési felelősségét megállapító rendelkezése ellen irányul, elutasítja ; egyebekben azonban annak helyet adva a fellebbezési bíróság ítéletének marasztaló részét feloldja. indokok: I. Vonatkozó okfejtése szerint helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperes szerint is csak időlegesen fennállott szállítási akadály az alperest a szállítási kötelezettség alól mentesítő körülménynek még valódisága esetén sem volna elfogadható, következéskép a fellebbezési bíróság az alperes részérői ebben az irányban javasolt bizonyítás felvételét jogszabálysértés nélkül mellőzhette. Az ekként jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint az alperes szállítási késedelembe esett, ezen az alapon a fellebbezési bíróság az alperes kártérítési felelősségét a KT. 353. § a értelmében a hátralékos mennyiség tekintetében az anyagi jog helyes alkalmazásával állapítván meg, az alperest felülvizsgálati