Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

56 Perjogi Döntvénytár. ki, hogy a kereset elbírálására a Pp. 1. §. 2. e) pontja alapján a kir. járásbíróság bír hatáskörrel. = Ad I.: V. ö. Perjogi Dtár X. 6. sz. — Ad II.: Felperes szerint a per az értékre tekintettel a törvényszék, alperes szerint pedig értékre tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az 522. §. második bekezdésének második esete szempontjából nem az dönt, hogy a per — akár értékre tekintettel, akár ériékre tekintet nélkül — valóban melyik bíróság hatáskörébe tartozik. Hanem az a döntő, hogy hová tartozik a per a felülvizsgálattal élő fél álláspontja szerint és hogy mire alapítja ezt ? Ha pedig, mint a jelen esetben, a felülvizsgálat arra van alapítva, hogy a per a törvényszékhez tartozik, mert a pertárgy értéke a törvényszéki értékhatárt meghaladja, akkor a felülvizsgálat ki van zárva. így döntöttek: Kúria IV. 633/1921. és III. 3552/1921., Perjogi Dtár VII. 8. és 85. sz. Ha ugyanis az ügy nem a jogviszony természeténél fogva, hanem csak az értéknél fogva tartoznék a törvényszék hatáskörébe, ezt nem tekinti a törvény oly fontosnak, hogy e miatt kétfokú fellebbvitel indokolt lenne. 78. Az eskü alatti vallomásában új tényt felhozó peresfél megesketése előtt, a jelen nem lévő másik fél kihallgatását, kérelemre, el kell rendelni. (Kúria 1925 febr. 4 0. P. V. 4076/1924. sz.) Indokok: Alperes az eskü alatti kihallgatása során, addigi tagadásával szemben beismerte azt a kereseti állítást, hogy a felperesnek tudta nélkül utalta át felperesnek az Aradi Kereskedelmi Bankban volt pénzét: 120,000 leüt Budapestre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz, azonban ekkor, vagyis eskü alatti kihallgatása során, azt az üj állítást fűzte ehhez a beismeréséhez, hogy ő az átutalást utóbb közölte felperessel és akkor az ellen felperes nem tett kifogást, tehát ehhez az átutalásához felperes utólag hozzájárult. A fellebbezési tárgyalás jegyzőkönyve szerint azon a fellebbezési tárgyaláson, amelyen alperes eskü alatt kihallgattatott, felperesnek perbeli ügyvédje csak az alperes kihallgatásának befejezése után, de még az esküre bocsátás iránti határozat meghozatala előtt jelent meg (a fellebbezési bíróság ítéletének az a része, hogy felperes perbeli ügyvédje csak az esküre bocsátást elrendelt határozat kihirdetése után jelent meg: megvan cáfolva a jegyzőkönyvnek félreérthetetlenül világos tartalmával) és felperes perbeli ügyvédje azzal az indokolással, hogy a Bomániához átcsatolt területen tartózkodó felperes útlevelet nem kapván, nem jelenhetett meg eskü alatti kihallgatása végett és hogy útlevelet csak egy év múlva kaphat, kérte, hogy felperes megkeresés útján hallgattassék ki eskü alatt. Ezt a kérelmet a fellebbezési bíróság nem teljesítette, hanem alperest megeskette vallomására. Minthogy arra az állításra nézve, hogy felperes amikor az