Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 53 76. Aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen — bár csak közvetve is — megsérti, azt a jogában sérelmet szenvedő féllel szemben felelősség terheli; ekként a sértőcselekmény a sértőt, a sértettel szerződésen kívül is jogviszonyba sodorja s mindez a sértettnek lehetőséget nyújt arra, hogy az alaptalan akadályozást elhárítandó, jogos érdekeinek megóvása és jogállapotának biztosítása céljából, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik, a sértővel szemben a Pp. 130. §-ában meghatározott megállapítási per útját igénybe vehesse. (Kúria 1925 febr. 19. P. IV. 3503/1924. sz.) A kir. Kúria: A másod- és harmadrendű alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja, ugyanokét egyetemlegesen végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felpereseknek 1.000,000 K, a beavatkozónak pedig 300,000 K felülvizsgálati eljárási költséget megbízott ügyvédük kezéhez 15 nap alatt megfizessenek. Indokok: Az irányadó tényállás szerint nem vitás az, hogy a felperesek a D. részvénytársaság budapesti cégnek a tulajdonukban lévő részvényeit az e perben elsó'rendű alperesként perbevont I. A. Budapesten is teleppel bíró cégnek el- és át is adták oly kikötéssel, hogy a vételár egy részét a vevő visszatartani jogosult, amíg megállapítást nem nyer az, hogy a részvényt kibocsátó említett részvénytársaságnak hitelezői nincsene. Tény: hogy a vevő részvénytársaság részéről, a közte és az eladó felperesek között létesült megállapodáshoz képest hirlapilag közzétett nyilvános felhívásra a másod- és harmadrendű alperesek mint igényt formálók azzal a bejelentéssel éltek, hogy nekik az eladás tárgyául szolgált értékpapírokat kibocsátó részvénytársaság ellen az üzlet átruházásáról szóló 1908: LVII. tc. rendelkezése értelmében azon az alapon áll fenn követelésük, mert bejelentők szerint a korábban M. J. és Sz. J. tulajdonát képező üzletet vette át a nevezett részvénytársaság; már pedig nekik az említett üzletátruházókkal szemben az átruházás idejét megelőzően keletkezett s a bejelentésekben közölt kiegyenlítetlen üzleti követelésük áll fenn. A bejelentő másod- és harmadrendű alperesek a felperesekkel lefolytatott megbeszélések után is fenntartván bejelentésüket, ezzel a tényükkel útját állták annak, hogy felperesek a vevő birtokába átadott részvények visszatartott hátralékos vételárához hozzájuthassanak. Kétségtelen, hogy ha a másod- és harmadrendű alpe-