Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

54 Perjogi Döntvénytár. rések részéről a bejelentéssel érvényesíteni kívánt igénynek jogszerű alapja nincs; a bejelentés a felperesek jogait sértő vétkes cselekmény. A kötelmi jog elvei szerint azonban: aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen — bár csak közvetve is — megsérti, azt a jogában sérelmet szenvedő féllel szemben felelősség terheli; ekként a sértőcselekmény a sértőt, a sértettel szerződésen kívül is jogviszonyba sodorja s mindez a sértettnek lehetőséget nyújt arra, hogy az alaptalan akadályozást elhárítandó, jogos érdékeinek megóvása és jogállapotának biztosítása •céljából, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik, a sértővel szemben a Pp. 130. §-ában meghatározott megállapítási per útját igénybe vehesse. Az ezúttal elbírálás tárgyául szolgáló megállapítási per során kétségen kívül alkalmuk volt az igényt bejelentő másod- és harmadrendű alpereseknek, hogy felperesekkel szemben a bejelentett igény jogszerű alapon nyugvó voltának bizonyításával a megállapítási kérelem alaptalanságát kimutassák. Ezt az adott esetben annyival inkább eredményesen tehették volna, mert a 8. alszámú kérvénnyel a perbelépő D. Részvénytársaság kijelentette, hogy a felperességet is vállalja és a felpereseknek minden eddigi perbeli cselekményét magáévá teszi. A felülvizsgálattal élő másod- és harmadrendű alperesek azonban, noha az elsőbíróság előtti eljárásban vitatták, hogy a D. Részvénytársaság, az ő adósai: Sz. J. és M. J. üzlelulóda és erre vonatkozó bizonyítékaikat a 9. alszámú jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatuk szerint 15 nap alatt bemulatni kívánták, utóbb kifejezetten elállottak ebbeli álláspontjuknak a perben való érvényesítésétől, amely pedig egyedül lett" volna hivatva annak a kimutatására, hogy a felperesek részéről jogsértőnek vitatolt bejelentésüknek jogszerű alapja volt. Minthogy pedig ezek szerint az alperesi felülvizsgálati kérelem panaszai egyáltalán nem helytállóak s a fellebbezési bíróság ítéleti döntése sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sért: a másod- és harmadrendű alpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani s ugyanokét a Pp. 543., 508. és 425. §-ai alapján a sikertelen felülvizsgálattal felmerült költségeknek megtérítésére a rendelkező rész értelmében kötelezni kellelt. = Kétségtelen, hogy a felpereseknek e megállapításra jogállapotuk biztosítása végett szükségük volt. Az, hogy «az alperessel szemben» kell e szükségességnek fennforognia, nem azt jelenti, hogy a kereset tárgyát csak a felperes és alperes, közötti jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása képezheti. Hanem irányulhat a kereset a peresfelek egyike és valamely — perben nem álló — harmadik személy közölti jogviszony, illetve jog fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására is, ha az alperes magatartása teszi a felperes jogállapotát bizonytalanná. Ez pedig a fennforgó esetben adva van. V. ö. Perjogi Dtár II. 67., Hl. 48. sz. és Kovács Pp. magy. I. 211. lap 1. jzt.