Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

52 Perjogi Döntvénytár. vevő javára történt marasztalása ellen az eladó részéről használt fellebbvitel a pénzintézet javára is kihat (Kúria 1925 márc. 5. P. VII. 4592/1924. sz.) 74. /. Az ügyvédi rendtartás 62., 63., valamint a Pp. 10k., 105. §-ai értelmében a helyettesül megnevezett ügyvéd jogköre általában azonos az őt megbízó perbeli meghatalmazott ügyvéd jogkörével és a meghatalmazás terjedelmének korlátozásai csak úgy hatályosak, ha azok a meghatalmazványban külön fel vannak tüntetve. Ily korlátozás hiányában a helyettes ügyvéd a felülvizsgálati kérelem beadására is jogosult. — //. A Pp. W7. §-a szerinti kijavításnak van helye, ha a megítélt felülvizsgálati költség, a pertárgy értékére, a kifejtett munkára s különösen a bélyegkiadásra tekintettel, nyilvánvalóan túlkevés (Kúria 1925 febr. 12. P. IV. 4471/1924. sz.) = Ad I.: A helyettes jogköre kiterjed egyesség kötésére, Perjogi Dtár II. 525., az ítélet átvételére, jogorvoslat beadására, Kúria IV. 595/1921. és Térfy XVII. 409. (Ellenk. Bp. 2747/1919., Ker. Jog 1920., 52. 1.) 75. /. Nincs perfüggőség, ha nem az érvényesített jog azonos, hanem csak az alapul szolgáló jogviszony. — II. A felülvizsgálati eljárásban a Pp. 180. §. 8. pontja alapján emelt új pergátló kifogás elbírálása az elsőbírósághoz utalandó, ha a biztosítékadás előfeltételéül szükséges tényállás nincs megállapítva s az ügy egy másik pergátló kifogás elvetése folytán úgyis visszakerül az elsőbírósághoz. (Kúria 1925 márc. 20. P. IV. 4482/1924. sz.) = Ad I.: Állandó gyakorlat, mellyel az alsóbíróságok még mindig nincsenek tisztában. — Ad II.: Ha az ügy nem kerülne vissza az elsőbírósághoz, a kifogás elbírálásához szükséges tényállást a Pp. 125. és 537. §-ai értelmében a felülvizsgálati bíróságnak kellene megállapítania.