Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. II. Habár a másodbíróság az ügy érdemében nem határozott, ez a Pp. 503. és 559. §-ai értelmében — valamint a 68,300/1914. I. M. számú rendelet 39. §-ának második bekezdésére való tekintettel — nem áll útjában annak, hogy az ügy e helyütt a rendelkezésre álló adatok alapján, érdemlegesen elbíráltassék. III. Abból, hogy az eljárás a kifejtettek szerint hivatalból is megindítható, okszerűen következik, hogy a panaszos cégének be nem jegyzettsége az ügy eldöntésére befolyással nem bír; és abból, hogy panaszlott a panaszos üzlethelyiségének közvetlen szomszédságában ugyanilyen üzletet nyitott, nyilvánvalóan megállapítható, hogy a panaszlott, aki férjes nő, atyjának, a panaszosnak a nevét, saját cége szövegében, toldatként, nem saját személyének vagy üzletének közelebbi megjelölése végett, hanem egyenesen, a két cég összetéveszthetőségének céljából használja; miért is az elsőbíróság végzését, amely a panaszlottat a keresk. törv. II. §-ának meg nem felelő toldat kitörlésének kérelmezésére utasította s a kifogása folytán felmerült költségek viselésére kötelezte, helybenhagyni s a panaszlottat a sikeres felfolyamodás költségeiben marasztalni kellett. 52. Abban az esetben is, ha a végrehajtást oly végzés alapján kérik, amely végzés nem fellebbvitel folytán, hanem a fellebbezési bíróságnál a fellebbezési eljárás során előterjesztett közvetlen kérelem folytán hozatott, a végrehajtás elrendelésére még sem a fellebbezési bíróság, hanem az ügyben eljárt elsőfokú bíróság bír hatáskörrel. (Kúria 1924 aug. 19. Pksz. 3928. sz.) A kir. Kúria: A szegedi kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. II. 2770 64/1922. sz. végzését hatályon kívül helyezi s a kielégítési végrehajtás iránti kérvényt hivatalból visszautasítja. Indokok : Felperes az alperes ellen a hódmezővásárhelyi kir. járásbíróságnál ideiglenes nőtartás iránt keresetet indított; a fellebbezési eljárás folyamán pedig a szegedi kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság a 3982/1916. M. E. sz. rendelet értelmében végzéssel, ideiglenesen kötelezte az alperest a tartás kiszolgáltatására. E végzés alapján a felperes a kielégítési végrehajtás elrendelését a fellebbezési bíróságnál kérte, amely a kérvényt azért utasította el, mivel időközben hozott — nem jogerős — ítéletével az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezte. 3*