Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

-20 Perjogi Döntvénytár. fenn, az állított lemondás valósága esetén sem vehető figyelembe. Ebből az okból a csatlakozási kérelmet el kellett utasítani és a felperes felülvizsgálati kérelmét érdemi elbírálás alá kellett venni. = Ámde, ha a másik fél e megállapodás megtörténtét a felülvizsgálati bíróság előtt beismeri, a megállapodás ellenére beadott felülvizsgálati kérelmet el kell utasítani. 32. /. A peresfelek egyező szóbeli kijelentését tanúsító ítéleti tényállást csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei ronthatják le. — //. Nem határozatlan a marasztalás, ha az, hogy az ítéletben megjelölt marasztalási összeg a korona volt és a fizetéskor leendő árfolyamához képest mily összegnek felel meg, egyszerű számtani művelet útján meghatározható. — III. Az ítélt dolog kifogása sikerrel csak a már megítélt jognak újabb keresettel való érvényesítése ellen emelhető, tehát akkor, ha felperes ugyanazon jogviszony alapján és ugyanabban a terjedelemben, amelyre nézve az alperes korábban jogerősen elmarasztaltatott, indít új, marasztalásra irányuló keresetet; de nem akkor is, ha felperes az alperessel szemben nem érvényesített kárának megtérítése iránt indít keresetet. Az a körülmény tehát, hogy az alperesek a felperessel létesült jogviszonyból kifolyólag a felperes részéről-szolgáltatott készpénzfizetés visszafizetésére köteleztettek jogerősen, nem zárja ki azt, hogy a felperes a tőkekövetelés és törvényes kamatainak megfizetésére jogerős ítélettel kötelezett, de a fizetési késedelem tekintetében vétkes alperesekkel szemben, azok vétkességéből származtatott kárának megtérítése iránt új keresetet indíthasson. „, . . _ (Kúria 4925 jan. 22. P. VII. 2277/1924. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítélete szerint felperes a másodrendű alperes által első két ízben teljesített résztörlesztések alkalmával élt jogfenntartással megítélt követelésének valorizációját illetően.