Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. Ezzel a tényállással szemben a másodrendű alperesnek iratellenesség címén emelt az a felülvizsgálati panasza, hogy felperes csak az utolsó — a jelen per folyamán eszközölt — részletfizetésekor élt jogfenntartással, de az ezt megelőzőknél nem : alaptalan. Mert a Pp. 402. §-a értelmében az ítéletben foglalt tényállás a felek szóbeli előadására nézve teljes bizonyítékul szolgál és ezt a bizonyítékot a felhívott szakasz és a Pp. 534. §-a második bekezdésének rendelkezése értelmében csakis a tárgyalási jegyzőkönyvek és mellékleteik tartalma ronthatja le és minthogy a tárgyalási jegyzőkönyvben és mellékleteiben semmiféle oly adat nem foglaltatik, amely alkalmas volna annak megcáfolására, hogy a peresfelek a fentidézett szóbeli kijelentést egyezően megtették, ezért a másodrendű alperesnek a fenti fellebbezési bírósági ténymegállapítás ellenében iratellenesség címén emelt panasza alaptalan. A másodrendű alperesnek csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az új előadása, hogy 1923. évi május hó 10-én oly megállapodást kötött a felperessel, amely szerint a felperesnek akkor már csak 300,000 K-t kitevő követelése 250,000 K-nak két hónap alatt leendő lefizetésével megszűnik, a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe vehető nem volt Az a másodrendű alperesi panasz, hogy a fellebbezési bíróság ítélete nem határozza meg a marasztalás tárgyát és a megítélt követelés összegszerű megállapítását bizonytalanná teszi, alaptalan, mert az ítélet rendelkező részében foglalt adatok és a közkézen forgó árfolyamtáblázatok alapján a marasztalási összegek meghatározhatók és a marasztalási összegeknek a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt megállapítása a másodrendű alperes által eszközlendő fizetés napjának bizonytalan volta miatt a bírói gyakorlatnak megfelel és az, hogy a sérelmezett ítéletben megjelölt marasztalási összeg a korona volt és a fizetéskor leendő árfolyamához képest mily összegnek felel meg, egyszerű számtani művelet útján meghatározható. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás ellen emelt panaszok alaptalansága folytán a Pp. 534. §-a értelmében ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban irányadó. E tényállás szerint másodrendű alperes az 1923. évi április hó 1. napján jogerőre emelkedett fellebbezési bírósági ítélettel a felperestől 1921. évi január hó 15. napján átvett 400,000 K tőke és járulékainak visszafizetésére köteleztetett és erre a felperesi követelésre 1923. évi május hó 7-én 100,000 K, 1923. évi július hó 11-én 90,000 K és az 1924. évi január hó 9-én 200,000 K-nyi fizetést eszközölt másodrendű alperes, úgy, hogy a tőkéből 60,000 korona lörlesztetlen; felperes pedig az első két fizetés alkalmával