Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. a most felhívott §-okat. Ez egészen tiszta (így Perjogi Dtár IV. 156. sz. és Kúria IX. 4069/1916.). Helytelenek tehát azok a határozatok, amelyek a panaszt úgy intézik el, hogy az alaptalan, «mert a részbeni pervesztesség folytán a fellebbezési bíróság a költségeket a 426. §'. értelmében megszüntethette (illetve az egyik felet a költségben vagy annak egy részében marasztalhatta), döntése tehát jogszabályt nem sért»; így Perj. Dtár III. 219. sz. 81. Ha a felperes a marasztalást csakis az alperesnek csödönkíuüli vagyonára korlátozandó végrehajtás terhével kéri, az idézést nem a tömeggondnoknak, hanem a közadósnak kell kézbesíteni. Ilyen esetben az a körülmény, hogy az alperes ellen külföldön csőd nyittatott, a viszonosság fennforgása mellett sem alapítja meg azt a pergátló kifogást, hogy a kereset érvényesítése külön eljárásnak van fenntartva: ha az alperesnek tényleg van belföldi ingó vagyona, melynek kiadását a külföldi csődbíróság nem kérte, vagy oly belföldi ingatlana, melyre az illetékes belföldi bíróság a csőd megnyitását el nem rendelte. . (Kúria 1922 márc. 24. P. IV. 4083/1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. indokok: Azt a kérdést, hogy a külföldi bíróság által nyitott csőd hatálya mennyiben terjed ki a külföldi közadósnak Magyarországon levő vagyonára, az 1881 : XVII. tc. 75. §-a akként szabályozza, hogy amennyiben nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai a kölföldi csődbíróság megkeresésére kiadandók, ennek belföldön levő ingatlanaira pedig a csődeljárás a belföldi bíróságok hatáskörébe esik; ebből folyik, hogy mindaddig, amíg az ingókra vonatkozó ilyen megkeresés és ennek alapján belföldön bírói intézkedés nem történik, addig a külföldi közadósnak belföldön levő ingó és ingatlan vagyona csődön kívüli vagyonnak tekintendő, utóbbi mindaddig, amíg erre a csőd megnyílását belföldi bíróság el nem rendeli. Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1868 december 23-iki osztrák csődtörvény 60. §-a és az ezt módosító 1914. évi december 10-iki osztrák császári rendelet 67. §-a, ezen törvényes rendelkezések szerint tehát a viszonosság, amennyiben az Ausztriában időközben beállott változások folyományakép más rendszabályok életbe nem léptek, fennáll. (Csődiörv. 72. §) A külföldi közadósnak csődön kívüli vagyonára vezetendő 4*