Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 21' adott és már az elsőbírósági szóbeli tárgyaláson visszavont beismerésre. — II. Egymagában az, hogy a fél valamely nem vitás külső tényből (a hordók lepecsételéséből) helytelenül következtet valamely jogi ténynek (a bor átvételének) megtörténtére, illetve a külső tényt jogilag helytelenül minősíti,1 nem tekinthető a Pp. 263. §-a szerinti beismerésnek és nem szolgálhat az ő hátrányára. (Kúria 1922 okt. 25. P. IV. 981.-sz.y= Ad I.: Összhangban van a Pp. 203. §. második bekezdésével, 36. Az a körülmény, hogy az elsőbírósági ítélet az iratok mellől eltűnt, az érdemleges felülvizsgálatot nem gátolja, ha az ítéletnek a peres felek képviselői által gyorsírászati feljegyzések alapján kiállított és felterjesztett szövegét a tárgyaláson megjelent perbeli meghatalmazottak kölcsönösen helyesnek és az elveszett ítélet tartalmával egyezőnek fogadták el (Kúria 1923 okt. 5. P. V. 614. sz.) = V. ö. a kihirdetett, de a bíró elhalálozása folytán írásba nem foglalt ítéletre nézve Perjogi Dtár I. 416. sz. 37. Valorizációs kérelem a felülvizsgálati eljárásban elő nem terjeszthető. De a valorizáció iránti kérelemben bentfoglallnak tekintendő — mint kevesebb — az a kérelem, hogy az 1923: XXXIX. tc.-nek a késedelmi kamat helyett fizetendő kártérítésre vonatkozó rendelkezései alkalmaztassanak; ez pedig a felülvizsgálati eljárásban is kérhető. (Kúria 1924 jan. 17. P. IV. 759/1923. sz. = A valorizációs kérelmet a felülvizsgálati eljárásban kizáró határozatokat,!. Perjogi Dtár Vili. 98. sz. a. — Azonban v. ö. Perjogi Dtár IX. 16. sz. a. közölt határozatokkal. Ezekből következik, hogy az a valorizációs kérelem, mely ősszegszerűség tekintetében nem haladja meg az akár teljesítésre, akár kártérítésre irányuló eredeti kereseti kérelmet, sem keresetfelemelésnek, sem kártérítésnek nem minősíthető. És az 1923:XXX1X. tc. 6. §-a per analógiám is útmutatásul szolgáiban