Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

-22 Perjogi Döntvénytár. 38. A rendes bíróság felülbírálja azt, hogy a Máv. fegyelmi bírósága a határozatot az előírt eljárási szabályok betartásával hozta-e és hogy ama cselekmény miatt, amelynek elkövetését a fegyelmi bíróság bizonyítva látta és amelyet szolgálati vétségnek minősített, a szabályzat rendelkezése értelmében helye van-e a fegyelmi bíróság által kiszabott fegyelmi büntetésnek. Ellenben a beszámítást kizáró okokat és az enyhítő körülményeket a rendes bíróság nem mérlegelheti. (KúTia 1923. mára 34. P. II. 7514/1922. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A m. kir. államvasutak és ennek alkalmazottai között jogérvényesen létrejött szolgálati viszonyt, valamint e szolgálati viszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket az 1914: XVII. tcikk alapján 136,513/1915. sz. alatt kiadott szolgálati- és illetményszabályzat állapítja meg. A felekre nézve a törvény erejével bíró ez a szabályzat határozza meg a szolgálati vétségeket és azokra alkalmazandó rend- és fegyelmi büntetéseket is. A fegyelmi ügyekben a bíráskodást autonóm, önkormányzó joggal és hatáskörrel felruházott fegyelmi bíróság gyakorolja, amely a vizsgálat és a tárgyalás eredményének gondos mérlegelésével a törvények, törvényes rendeletek és a szolgálati szabályzat alapján lelkiismerete és meggyőződése szerint hozza meg határozatát. E fegyelmi bíróság a ténymegállapítás, a cselekmény minősítése és a büntetés mértéke tekintetében szabadon határoz, tehát nemcsak azt állapíthatja meg, hogy a fegyelmi eljárás alá vont alkalmazott a vád tárgyává tett cselekményt elkövette és hogy cselekménye a törvény és a szolgálati szabályzat értelmében fegyelmi vétséget képez, hanem afelett is szabadon a legjobb meggyőződése szerint dönthet, hogy a cselekmény elkövetésénél forogtak-e fenn a beszámítást kizáró vagy enyhítő okok, tehát a feayelmileg vádlott a cselekményt kényszer hálása alatt követte-e el és voltak-e olyan enyhítő körülmények, amelyek a büntetés mértékének alkalmazására befolyást gyakoroltak. Az 1914: XVII. tc. 34. §. és az e törvény alapján kiadott szolgálati szabályzat 46. §. harmadik bekezdése értelmében az elbocsátott alkalmazott — ha elbocsátása .az idézett törvény és szolgálati szabályzat rendelkezései ellenére történt — magánjogi igényeit a törvény rendes útján érvényesítheti.