Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 26. Ha a rabbi írásbeli határozata úgy szól, hogy «az egyik fél felhívására a másik fél választott bíróság elé fog járulnh és ha mindkét fél aláírta azt a záradékot, amely szerint ezt a határozatot kötelezőnek elfogadja, ez választott bírósági szerződésnek tekintendő. Tr, . „T (Kúria IV. 5479/1923. sz.) = A Kúria a szerződést csak azért nem fogadhatta el érvényesnek, mert. a vitás ügy, illetve jogviszony nem volt határozottan megjelölve. — V. ö. Perjogi Dtár Hl; 23., II. iU. sz. 27. Az 1871: XXXIV. tc.l.§-asaz 1879: XXXIX. tcikk 2. §-a, valamint a Ppé. 7. és 15. §-a értelmében a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetté elleni pereket a budapesti kir. törvényszéknél kell megindítani. Ezt a személyes kiváltságot a Ker. t. 55. §-a s az 1884-: XVII. tc, 176. §-a meg nem szüntette. Az alkalmazott által a szolgálati viszonyból kifolyólag az intézet ellen indított kereset tehát nem az iparhatóság vagy munkaügyi bírósághoz, hanem a budapesti kir. törvényszékhez tartozik. (Budapesti kir. ítélőtábla 1922 máj. 10.; 6. P. 2596. sz.) 28. A trianoni Bsz. 221. cikke értelmében a Hágában a polgári eljárásra nézve kötött és az 1909: XIV. tc.-be becikkelyezett egyezmény hatályában fennáll; ehhez az egyezményhez pedig úgy Olaszország, mint Magyarország hozzájárultak^ és az egyezmény 8. cikke értelmében a szerződő felek foganatosítják egymásnak a polgári ügyekben bírói cse lekmény teljesítése tekintetében előterjesztett megkereséseit (Kúria 1923 nov. 22. P. VII. 1489. sz.) = A Romániával fennálló jogsegély forgalomról szól a 39,226/1922.1. M. számú rendelet, Igazs. Közlöny 1922., 469. lap.