Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. XXI Lap tel, a vétkesség kérdése a viszontvétkesség kérdésével együt­tesen bírálandó el: ezért a fellebbezési biróság Ítéletét nem neheztelt részében is felül kell vizsgálni _ — -. — 106 164. A házassági bontó keresetet megdöntő ténykörülmények kiderí­tésénél a bíróság a Pp. (!69. ^-ában előirt korlátozó rendel­kezésekhez kötve nincs, hanem a házasság fenntartása érde­kében a ténykörülményekre nézve abban az esetben, ha a bizo­nyíték kiegészítése válik szükségessé, a Pp. 371. §-ában foglalt általános rendelkezések alkalmazása mellett a bizonyító felet is esküre bocsáthatja, ha a körülményeknek a Pp. 270. §-ában előírt mórlegelésével az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomását találja valószínűnek _ .... .„ . ~.. ~~ „117 Gyermek törvényességének megtámadása. (Pp. 696—701. §.) 180.1. A gyermek törvénytelenítése iránti perben a félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Az ennek ellenére esküre bocsátott felperes vallomása alapján, jogszabálysértéssel megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárás alapjául nem szolgálhatván, a felülvizsgálati bíróság a születés törvényességének vélelme alapján határoz. — II. A gyermek törvénytelenítésének kérdése mindkét alperessel szem­ben csak egységesen bírálható el „ _„ _ 125 Kiskorúság meghosszabbítása, gondnokság alá helyezés. (Pp. 702—731. §.) 22. A gondnokság alá helyezendőnek a Pp. 712. , §-a értelmében gyógyintézetben való elhelyezése kérdésében a bíróság legjobb belátása szerint dönthet; azt tehát akkor is mellőzheti, ha a gondnokság alá helyezendő fél maga kéri .._ _ _~ _ 14 52. A gondnokság alá helyezési eljárásban a Pp. 704. §-ának a Pp. 720. S-a szerint alkalmazandó rendelkezése értelmében a perbe, mint mellékbeavatkozók csak a keresetindításra jogo­sítottak léphetnek be ; nincs tehát helye a beavatkozásnak azon az alapon, hogy a beavatkozó az alperestől ennek ingatlanait megvette s így felperesek keresete, illetve alperes gondnokság alá helyezése folytán az ő vételi szerződése a megtámadás veszélyének van kitéve ™ — _ .„ .... ... „. 33 175. Az érdemetlenségnek, mint az öröklés törvényes akadályának csak a hagyaték megnyíltával eldöntendő kérdése ellenkező tételes jogszabály hiányában nem érinti felperesnek a Pp. 719. 5-ában biztosított azt a jogát, hogy mint alperesnek a leszár­mazója, atyjának a gondnokság alá helyezése iránt indíthasson keresetet _ .__ .... _ _ „_ _ „122 Választott biróság. (Pp. 767—788. §.) 26. Ha a rabbi írásbeli határozata úgy szól, hogy «az egyik fél felhívására a másik fél választott bíróság elé fog járulni* és ha mindkét fél aláírta azt a záradékot, amely szerint ezt a határozatot kötelezőnek elfogadja, ez választott bírósági szerző­désnek tekintendő .._ „ .... _ _ _„ „„ 16 62. A feleknek a választott bírák kijelölését és kinevezését jogukban áll más harmadik személyre, avagy valamely hatóságra bízni 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom