Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Perjogi Döntvénytár. 99 142. .Az ügyvéd elleni kártérítési követelés elévülésére megszabott két évi határidő azon jogerős ítélet meghozatalától kezdődik, amelyből a félnek az ügyvéd mulasztásából eredő károsodása nyilvánvaló lett. „ . (Kúria 1924 ápr. 10. P. III. 1372/1923. sz.) = Teljes szöveg a Magánjogi Dtár XVII. 49. sz. a. 143. /. Habár az elsőbíróság a kiküldött eljárása elleni előterjesztést helyesen minősítette elkésettnek, az előterjesztést elutasító végzés elleni felfolyamodás folytán a felsőbíróság mégis megsemmisíti a kiküldöttnek azt az eljárását, mely szerint a lefoglalt ingók szoros zár alá vétele alkalmával a végrehajtató ügyvédjét nevezte ki zárgondnoknak mert ez közérdekbe ütköző s így hivatalból orvoslandó szabálytalanság. (Budapesti kir. törvényszék 1924 febr. 15. P. 1322. sz.) = Az esetet dr. Ladányi Béla, beszélte meg a «Polg. Törv. Jog Tára» V. 4—5. számában. 144. /. Hivatalos tőzsdeidő után kötött ügylet nem esik a novella 9h. §. a) pontja alá. — H. A pergátló kifogás megalapítására alkalmas tényeket az alperes tartozik bizonyítani. (Kúria 1924 ápr. 3. P. IV. 7514/1923. sz.) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítjaIndokok: Az 1881 :L1X. tc. 94. §-á«ak a) pontja alapján a tó'zsdén kötött ügyletek elnevezése alatt, az e lekiiiteiben kifejlődött bírói gyakorlat csak azokat az ügyleteket utalta a tőzsdebíróság hatáskörébe, amel)ek a rendes tőzsdei forgalom körén belül, a hivatalos tőzsdeidő alatt jöttek létre, az ol)an ügyletből felmerült peres kérdés tehát, amely a tőzsdén ugyan, de már a hivatalos tőzsdeidő eltelte ulán köttetett, nem esik az 1881. évi LIX. tc. 94. §-ának a) pontja alá. Minthogy pedig a pergátló kifogás megalapozására alkalmas tényeket, vagyis a jelen esetben azt, hogy az ügy let a tőzsdén a tőzsdeidő alatt költetett, a Pp. 269. §-a értelmében az alperes 7* t