Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

60 Perjogi Döntvénytár. adás kötelezettsége alól; annálfogva alaptalanok a beszámításra (helyesebben a visszatartási jogra) vonatkozó szabályok megsértése címén emelt alperesi panaszok is. III. Felperesek felülvizsgálati panasza az, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor közbenszóló ítéletét egyedül arra a kérdésre szorította, hogy az A) alatti szerződés hatálytalan-e ? És nem határozott egyúttal a tulajdonjog és a birtok kérdésében is. Ez a panasz alapos. Előre bocsátva ugyanis azt, hogy az 494/1 :1. tc. 498. §-a értelmében a fellebbezési eljárás során az ugyanezen tc. 494. §-ának korlátai közölt új jogok is érvényesíthetők és hogy akkor, amikor a kereset az adásvételi szerződés hatálytalanítására és az eladás tárgyának birtokára indult, a keresetnek a hatálytalannak vitatott szerződés alapján eszközöli tulajdonjogbekebelezés kitörlésére is kiterjesztése sem a keresetnek megváltoztatása, sem pedig új keresetnek fogalma alá nem esik, hanem csak az 4914:1. tc. 488. §-ának 2. pontjában engedett kérelemkiterjesztést tartalmaz és így felperes a keresetet a tulajdonjogbekebelezés kitörlésének tűrésére is, mint a szerződés hatálytalanításának szükségképeni járulékára a fellebbezési eljárás során jogosan terjeszthette ki, a fellebbezési bíróság, ha már az eljárásnak valamennyi vitás kérdésre vonatkozó lefolytatása előtt is akart ítéletet hozni, a hatálytalanításra szorítkozó közbenszóló ítélet helyett úgy a birtok, valamint a tulajdonjog kérdéseire is kiterjedő részítéletet tartozott volna hozni, mert az alábbiak szerint a per erre nézve már teljesen meg volt érve és felpereseknek a tulajdonjogra és a birtokra támasztott keresete az alábbiak szerint nemcsak független az alperesek igényeitől, hanem a legbensőbb összefüggésben áll a szerződés hatálytalanítására irányuló kérelemmel is. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor az eldönthető kérdésekben nem határozott s a tulajdonjog és a birtok kérdésében hozandó határozatot függővé tette az alperesek részéről támasztott viszonkeresettől és a felperesi elmaradt haszon címén támasztott kereseti követeléssel szemben felhozott beszámítási kifogástól és illetőleg a beszámítani kért követelés kielégítéséig gyakorolni kívánt visszatartási jogtól. A birtok tekintetében a döntő kérdés az, hogy az alpereseknek van-e visszatartási joguk vagy nincs ? És hogy a 2. V. alatti «egyesség»-nek mi a joghatálya ? Ami a visszatartási jogot illeti, ez csak az olyan birtokost illetheti meg, aki a birtokot jóhiszeműen szerezte meg. Aki tehát a dolgot jogtalan erőszak útján, vagy álúton szerezte meg, az a dolgot nem tarthatja vissza azon a címen, hogy a jogtalan szerzés után a