Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. (il dologra szükséges beruházást eszközölt, mert különben jogellenes cselekményéből, a rosszhiszemű birtokbavételből nyerne jogot követelésének biztosítására. Ilyen beruházások esetében ugyanis a rosszhiszemű birtokos a dologra hasznosan fordított költségeit egyáltalán nem követelheti; a szükséges költségeket követélheti ugyan, de nem mint birtokos, hanem csak mint megbízás nélküli ügyvivő, tehát nem a birtokkal kapcsolatos és attól el nem választott alapon, hanem attól független alapon, ami abból is következik, hogy jogtalan alapból (rosszhiszemű birtokszerzésből a rosszhiszemű félre nézve) jogos követelés nem származhatik. Ezekhez képest felperesek a tőlük a kényszer hatása alatt aláírt s'zerződés alapján tehát jogtalanul elvont tulajdont és birtokol függetlenül és önállóan követelhetik — az alperesek pedig sem egyiket, sem másikat nem tarthatják vissza csak azért — mert nekik esetleg olyan költségeik vannak, amelyeket nekik a felperesek visszatéríteni tartoznak. A dolog ilyen állásában a fellebbezési bíróság a visszatartási jogra vonatkozó szabályokat helytelenül alkalmazta és tartozott volna a tulajdonjog és4a birtok kérdésében is a szerződés hatálytalanításával egységesen és elválaszthallanul határozni, még pedig annál inkább, mert a tulajdonjog és a birtok visszaszolgáltatása a szerződés hatálytalanításának szükségszerű következménye és ennek ily módon nincsen és nem lehet más tényalapja, mint az, ami a szerződés hatálytalanításának is egységes íényalapja. Ami a 2. • . alatti egyesség joghatályát illeti, nyilvánvaló, hogy ennek a hatálya — ha általában volt vagy meg nem szűnt — c.sakis 1921 július 26-ikán állott be s így a tulajdonjog és a birtok kérdését csakis ettől az időponttól kezdve befolyásolhatná annyiban, hogy alperesek ettől az időponttól kezdve a 2."/. alatti alapján a tulajdonjogra és ezzel kapcsolatban a birtokra vonatkozó igényüket érvényesíthetnék. Ez az igény azonban— még ha fennállana is — nem érinti felpereseknek azt a jogát, hogy az A) alatti szerződés alapján érvénytelenül bekebelezett tulajdonjognak a törlését kívánják, mert ez a tulajdonjogszerzés, ha egyszer — a szerzés idejében érvénytelen volt — érvényessé utóbb nem válhátik s így az fenn sem tartható, mert továbbá mind az A) alatti szerződés, mind pedig a 2. •/. alatti egyesség jogalapja önálló és egymással jogi kapcsolatba nem hozható, s így amennyiben alperesek a 2. •/. alatti alapján esetleg szerezhetnének is tulajdonjogot, ez mint más tényen alapuló jog, az A) alatti alapján szerzett tulajdonjoggal nem lehet azonos. A 2. '/. alatti egyességből alpereseket netalán megillető igény azonban felpereseknek a keresettel érvényesített igényéi a birtok