Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 57 <letett közbenszóló ítélet ellen.benyújtott felülvizsgálati kérvényében megtámadta. Ami ezt a támadást illeti, ez a perképesség és a képviselet kérdésének érdemében immár tárgytalan, mert másodrendű alperes a megtámadott ítélet meghozatalát közvetlenül megélőzött fellebbezési tárgyalás időpontjában már életkoránál fogva is nagykörű volt és kellően volt képviselve, a per érdemének tárgyalásába belebocsátkozott és módjában állott védelmét és bizonyítékait előterjeszteni és nincs nyoma annak, hogy az elsőbíróság előtt az ő nevében előterjesztett érdemleges védekezést elégtelennek, hibásnak, vagy mulasztásosnak jelezte volna, tehát úgy tekintendő, mint aki ahhoz utólag hozzájárult. Ami a perképesség és a képviselet kérdésében hozott ítéletnek a költségre vonatkozó részét illeti: nyilvánvaló, hogy a jelzett kérdésre vonatkozó eljárást a másodrendű alperes védekezése tette szükségessé, mert másodrendű alperes az 5. sorszám alatti előkészítő iratban magát B. vármegye árvaszékének 9698/á. 4919. sz. határozatával nagykorusítottnak jelentvén be és felpereseknek azzal az egyetlen ellenvetésével szemben, hogy a nagykorúsító határozatot az árvaszék az úgynevezett tanácsköztársaság idejében hozta — nem terjesztvén elő azokat a ténykörülményeket, amelyekből a nagykorúsító határozat érvénytelenségét véli megállapíthatónak — hanem a 9. sorszám alatti előkészítő iratban ismét csak erősítgetvén, hogy a 9698/á. 1919. sz. "határozat érvényes, a bíróságnak nem volt oka ennek valóságában kételkedni mindaddig, amíg másodrendű alperes az erre vonatkozó tényeket elő nem terjesztette és a bíróság figyelmét azokra fel nem hívta. Az erre vonatkozó eljárásra tehát a másodrendű alperes szolgáltatván okot, nyilvánvaló, hogy: amennyiben az általa felhozott körülményékből a 9698/á. 1919. sz. nagykorúsító határozatnak érvénytelensége nem következik, annyiban azokat a költségeket, amelyek a bíróság figyelmének ezekre a körülményekre általa történt felhívása következtében lefolytatott eljárással merültek fel, az 1911 :1. tc. 424. és 425. §-ai érteimében ő tartozik viselni, még pedig már ezúttal, mert az ezzel a sikertelenül maradt külön eljárással okozott költségek viselése független a per végelintézésétől. Már pedig azt, hogy a másodrendű alperes által a 9698/á. 1919. sz. nagykorúsító határozat érvénytelenségének megállapítása céljából felhozott körülményekből annak a határozatnak az érvénytelensége nem következik, a kir. belügyminiszter 20,356/1921/X. sz. határozatában megállapította és kimondotta, hogy a szóbanforgó nagykorúsító határozat ccaz 1877 : XX. tc. rendelkezéseinek megfelelően)) hozott határozat; már pedig a kir. belügyminiszternek törvényes felügyeleti hatáskörében hozott ez a határozata, miként azt a