Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 49 60. Kivételes fellebbvitel a harmadbírósághoz az olyan ítéleti rendelkezés ellen, melyet a másodbíróság, fellebbvitel hiányában, nem érintett. (Kúria 1921 dec. 14. Rp. I. 4712. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletének a köteles rész után járó kamatokról rendelkező fellebbezett részét megváltoztatja akként, hogy a felperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy az elsőrendű alperesnek 1604 K 50 f köteles rész tőke után az 1912. évi okt. 9. napjától a kielégítésig számítandó 5<y0-os kamatát 15 nap alatt megfizesse, és az elsőrendű alperest csak az ezt meghaladó kamatkövetelésével utasítja el; egyszersmind dr. F. F. ügyvéd fellebbezési munkadíját és készkiadását ügyfelével szemben 100 K-ban megállapítja. Indokok: A felperes az örökhagyó után maradt ingatlanoknak az elsőrendű alperes által birtokolt része után az örökhagyó halála napjától elvont hasznokat, míg az elsőrendű alperes az őt megillető köteles rész után ugyancsak az örökhagyó halála napjától járó kamat megítélését kérte. Az elsőbíróság ítéletében úgy a felperest az elvont hasznok iránti keresetével, mint az elsőrendű alperest a köteles rész utáni kamat-követelésével elutasította azon alapon, hogy az elsőrendű alperes^ mint leszármazó örökös az ingatlanokat jóhiszeműen, bírlá, az elvont hasznokat megtéríteni nem tartozik, az elsőrendű alperes pedig az ingatlanok hasznaival kamat-követelésére ki van elégítve. Minthogy azonban a másodbíróság a felperes fellebbezése folytán az elsőrendű alperest a kereset beadása napjától számítandó elvont hasznok fizetésére kötelezte, így az elsőrendű alperes a köteles része után járó kamatra attól az időponttól kezdődően kielégítettnek nem tekinthető, amiből következik, hogy az elvont hasznok megítélése folytán a kérdés egységességénél és kapcsolatos voltánál fogva az elsőrendű alperesnek joga nyilt ahhoz, hogy a másodbíróság ítélete ellen, bár az elsőbíróság ítéletében megnyugodott, a kamat meg nem ítélése miatt fellebbezéssel éljen; ennélfogva minthogy a szükségörököst köteles része után az örökhagyó halála napjától rendszerint kamat illeti, az alsóbíróságok ítéleteinek a köteles rész kamatáról rendelkező részét meg kellett változtatni és a felperest a jogerősen megítélt köteles rész után a kereset beadása napjától számítandó kamat megfizetésére kellelt kötelezni. A kereset beadását megelőző időre a kamat az elsőrendű alperes részére azért nem volt megítélhető ; mert az elsőrendű alpePerjogi Döntvénytár. VII. 4