Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 58. A ker. elj. 30. és 32. §-ai eseteiben már a bírói határozatban kell gondoskodni arról, hogy a cégtörlés a panaszlottnak elhatározásától függetlenül megtörténjék. (Kúria 4921 ápr. 28. Pk. IV. 1183. sz.) A kir. Kúria: A felfolyamodásnak helyt ad s a másodbíróság végzését megtámadott abban a részében, amely szerint a panaszlott az elsőbíróság C g. 10,136/7/1920. sz. végzésében foglalt meghagyás teljesítésére 1000 K pénzbírság terhe alatt köleleztetett, kiegészíti azzal, hogy a meghagyásnak a kitűzött határidőn belül nem teljesítése esetében a panaszlottnak cégszövegéből az «A.» toldat hivatalból fog töröltetni. indokok: A 68,300/1914. sz. rendelet 30. és 32. §-aiban foglalt rendelkezések célja az, hogy a KT. 17. §-ában védett érdekek megóvása megfelelően biztosítható legyen. Ennek á célnak megvalósítására nem alkalmas azx a bírói meghagyás, amely a törvénybe ütköző céget használó kereskedőt cégének pénzbírság terhe alatti töröltetésére kötelezi, mert a pénzbírság lefizetése vagy behajtása egymagában a törvénybe ütköző céghasználatot meg nem szünteti; és így a bírói határozatban kell gondoskodni arról, hogy a cégtörlés a panaszlottnak elhatározásától függetlenül megtörténjék abban az esetben is, ha a panaszlott a töröltetés helyett csak a pénzbírságot rója le. Erre pedig csak az a rendelkezés nyújt biztosítékot, amely a jogosulatlanul használt cégnek a kitűzött határidőben a panaszlott által nem töröltetése esetére annak hivatalból leendő törlését rendeli el. Ezekhez képest a másodbíróság végzését megtámadott részében a fennebb megjelölt rendelet 32. §-a végső bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kiegészíteni kellett. 59. Régi rendes perben, ha az egyik fél a másodbírói ítélet ellen az ügy érdemében fellebbezéssel él, a költségek kérdésében a másik fél is fellebbezhet. (Kúria Rp. IV. 5854/1921. sz.) = Ellenkező, de helytelen Perj. Dtár VI. 18. sz.