Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 43 (Kúria 4922 jan. 19. P. V. 4548/1921. sz.) A kir. Kúria: Újító alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A kir. Kúria e részben követett bírói gyakorlata értel­mében a peres feleknek az alápperben volt perbeli állása az újított perben meg nem változik, vagyis az alapperbeli felperes ez újított perben is felperes marad, s az alperest illetően ugyanez áll, ennél­fogva a fellebbezési bíróság ítéletének a peres felek perbeli meg­nevezésére vonatkozó rész ennek megfelelőleg módosul. Újító alperesnek a Pp. 563. §-ának 12. pontjára alapított per­újítási kérelmét illetőleg azért helyes a fellebbezési bíróság döntése, mert az alapperbeli eljárás folyamán — a fellebbezési bíróság meg­állapítása szerint úgy az ügyiratokból kitűnőleg is — nem forogtak fenn az ezen törvényhely rendelkezése alá vonható tények és bizo­nyítékok. Az erre vonatkozó felülvizsgálati panasz tehát ezért alap­talan. De alaptalannak találta a felülvizsgálati bíróság újító alperes­nek a Pp. 563. §-ának 11. pontjára alapított perújítási kérelmének nem teljesítése miatt emelt felülvizsgálati panaszát is. A fellebbezési bíróság ugyanis nem iratellenesen, hanem az alapperbeli iratok tartalmának megfelelőleg állapította meg, hogy újító alperesnek eskü alatti kihallgatását alperes az alapper folya­mán már kérelmezte, annak elrendelését azonban a fellebbezési bíróság, mint feleslégest mellőzte; minélfo*gva újító alperesnek eskü alatti kihallgatása az újított perben új bizonyíték gyanánt nem szere­pelhet, mert a Pp. 563. §-ának 11. pontja szerint csakis az alap­perben nem használt, tehát új bizonyíték szolgálhat perújítási okul. A fellebbezési bíróság annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az újító alperes által a perújítási keresetben felhozott tények és bizo­nyítékok az ügy érdemében az újító alperesre nézve kedvezőbb hatá­rozatot eredményezhettek volna-e, a bizonyítékokat a Pp. 270. §-a értelmében tüzetesen mérlegelte és elő is, adta azokat az okokat, amelyek meggyőződését előidézték. Minthogy pedig a perújítás kérdésében is a jogkérdésre szorít­kozó felülvizsgálat körét meghaladja a bírói mérlegelés eredményé­nek felülvizsgálata, s minthogy a fellebbezési bíróság nem nyilván helytelen ténybeli következtetéssel jutott annak megállapítására, hogy az újító alperes által a perújítási keresetben felhozott új tanúk vallo­mása által bizonyítani kívánt tények még valóságuk esetén sem ered­ményezhettek volna az újító részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot, s minthogy továbbá a Pp. 563. §-ának 11., illetve 12. pontjára alapított perújítási keresetnek törvényes feltétele az, hogy a perújító fél által az újított keresetben felhozott tények és bizonyí­tékok olyanokul legyenek felismerhetők, amelyek az újító fél részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhettek volna;

Next

/
Oldalképek
Tartalom