Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. akartak, az alperes hivatalnokai élükön a vezérigazgatóval, oda be­menni nem engedték, előlük a helyiséget elzárták, ellenük feljelen­tést is tettek, majd a helyiség őrizetére rendőrt szereztek s a fel­peresi tisztviselőket a rendőrkapitányság elé is állíttatták. Minthogy ekként az alperes a szóbán levő helyiségek békés használatától a felperest önhatalmilag megfosztotta, a kereseti kére­lem arra irányul, hogy az alperes arra köteleztessék, hogy a fel­perest a bérlemény békés használatába visszabocsássa. Ezzel a keresettel szemben az alperes hivatkozással a lakás­ügyek szabályozásáról szóló 1552/1920. M. E. sz. rendeletre külö­nösen ennek a 33. §-ára pergátló kifogást emelt a Pp. 180. §-a 2. és 5. pontja alapján, mert szerinte ez az ügy a lakbérleti bizott­ság hatásköréhez tartozik, továbbá, mert a felperes a most említett hatóságnál ugyanazon jog érvényesítése végett már eljárás is tett ellene folyamatba, végül mert viszont az alperes a maga részéről ugyancsak a szóban levő helyiségekre nézve a lakáshivatalnál igénybe vételi kérelmet adott be, aminek folytán a helyiségek az ő részére utaltattak ki. II. A fellebbezési bíróságnak a pergátló kifogásokat elvető íté­lete ellen az alperes felülvizsgálati kérelmében lényegileg azt pana­szolja, hogy a fellebbezési bíróság a lakásügyekre vonatkozó jog­szabályok, a lakásügyekre nézve egymást követő lakásügyi rende­letek figyelmen kívül hagyásával döntött, midőn a pergátló kifogá­sainak helyt nem adott. A panasz azonban alaptalan. A felperes keresete ugyanis, amint ezt a fellebbezési bíróság is helyesen kiemeli, sommás visszahelyezési kereset, amely a tény­leges birtokállapot ideiglenes védelmére szolgál. Az ily keresetek pedig, amelyekre vonatkozóan az eljárást a Pp. 575. és következő §-ai szabályozzák, a polgári perútra a Pp. 1. §. 2. ej pontja szerint a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Sem a lakásügyeket szabályozó rendeletek sem egyéb jog­szabályokban nem található oly rendelkezés, amely a sommás vissza­helyezési kereseteket a rendes bíróságok hatásköréből elvonta volna. Az ily természetű keresetnek pedig helye van mindaddig, amíg a tényleges birtokviszonyoknak alapul szolgáló jogok végleg nem szabályoztatnak, vagyis a tényleges állapot megzavarása ellen vé­delmül vehető igénybe nemcsak a jog iránti per megindítása előtt, hanem annak folyama alatt is mindaddig, amíg a jogok szabályo­zása iránti eljárás eredményéhez képest a tényleges birtokállapot kérdése is végleges szabályozást nyer, amibői következik; hogy á jelen per érvényes létrejöttének akadályaként nem szolgálhatott az a körülmény sem, hogy a szóban levő helyiségekre nézve a lakás­ügyeket szabályozó rendeletek álapján a felek között külön eljárá­sa

Next

/
Oldalképek
Tartalom