Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

is Perjogi Doni vény tár. kességi szabályoktól; a perbehívás és beavatkozás lehetőségéből tehát az illetékességre semmiféle következtetés nem vonható. Ezek alapján a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani s a Pp. 425., 508. és 543. §-ai értelmében őt a felülvizsgálati költségek viselésére kötelezni kellett. ^ -K-K = Ad 1.: V. ö. a cHaditermény r.-t.» illetékességére Perjogi Dtár VI. 33. sz„ a 77. §. kizárására pedig Perjogi Dtár III. 16. sz. — Ad II.: A Pp. az illetékesség kizárólagosságát csak rendszerint, de nem mindig fejezi ki a «kiz<irólagos») jelző használatával, Kória V. 248/4916. 24. /. Nincs perjogi akadálya annak, hogy a hitelező az egyenes adós ellen indított per folyamatban léte alatt a kezes ellen külön keresetet indíthasson. — //. A. felek azonossága mjnt a perfüggőség előfeltétele. — III. Sikertelen pergátló kifogással okozott költségben marasztalás. (Kúria J921 oki 5, P. IV. 1685. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja s Négrehajtás terhével kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 1500 K felülvizsgálati költséget. indokok: Két külön keresettel érvényesített jog csak abban az esetben mondható azonosnak, ha nemcsak a keresetek alapjául szolgáló jogviszony és az abból származtatott igény, hanem egyúttal a peres felek is azonosak. Kivételesen, ha a peres felek nem is ugyanazonosak, mégis a perfüggőség szempontjából, a felek azonosságával egy tekintet alá esik, ha a korábban indított perben az ottani peres féllel szemben hozandó ítélet, a későbben indított perben és az itt szereplő féllel szemben az ítélt dolog erejével bír és külön ítélet hozatalát feleslegessé teszi. Az egyenes adós ellen hozott marasztaló ítélet azonban a kezes külön perlését nem teszi feleslegessé és vele szemben ítélt dolgot nem teremt; nincs tehát perjogi akadálya annak, hogy a hitelező az egyenes adós ellen indított per folyamatban léte alatt a kezes ellen külön keresetet indíthasson; az a körülmény pedig, hogy az eldöntendő tény- és jogkérdések mindkét perben ugyanazok, nem a per megszüntetésének (Pp. 182. §.), hanem esetleg a tárgyalás felfüggesztésének (Pp. 234. §.) alapjául szolgálhat. •