Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

12*2 Perjogi Döntvénytár. tóztatás elhatározásában, majd fenntartásában a d—i kir. ítélőtábla ez időszerinti tanácselnök vezetője is részt vett s fia a d—i kir. ítélőtábla egyik ítélőbíráját hírlapi közleménnyel megsértette: mindezen okokból a d—i kir. ítélőtábla az időszerinti tanácselnök vezetőjét és összes bíráit magával szemben elfogultnak kell tartania, s így tőlük jelen' polgári ügyének felülvizsgálatánál részrehaj latlan határozatot nem várhat. A d—i kir. ítélőtábla bírái — a bíróság akkori vezetőjének M. K. ítélőtáblai tanácselnöknek elnöklete alatt — 1921 április, hó 28-án tartolt teljes-ülésében külön-külön kijelentették, hogy magukat a kérdésben forgó ügyben elfogultaknak nem érzik, ugyanezt jelentette ki M. K. tanácselnök is, aki annak idején az alperes fia ellen folyamatban volt — fentebb említett — büntető perben a d —i kir. ítélőtábla ítélŐtanácsának elnöke volt, dr. B. N. ítélőtáblai bíró pedig azt jelentette ki, hogy nem is volt tudomása arról, hogy a reá vonatkozó — s a felülvizsgálati kérelemben említett — hírlapi cikket az alperes fia írta, s nem is érzi magát ez ügyben elfogultnak. A Pp. 61. §-a szerint bármelyik fél kérelmére ki kell zárni valamely ügy elintézéséből azt a bírót, aki az ügyben aggályos, aggályos pedig az a bíró, aki ellen oly okok forognak fenn, amelyek az ügyre való tekintettel, elfogulatlansága iráni alapos kétséget támasztanak. A kizárási kérelmet előterjesztő félnek — a Pp. 63. §-a értelmében -— a kérelem okát már a kérelemben valószínűvé kell tennie. Ezt szem előtt tartva, a kir. Kúria úgy találja, hogy jelen esetben alperes a bíróság tagjai kizárására irányuló kérelmének okát valószínűvé nem tette, mert azok a teljesen szubjektív feltevések, amelyekből alperes arra következtet, hogy a fia büntető ügyében eljárt bíróságok tagjai a fia ügyében fiával szemben ellenszenvvel viseltettek, s ez okból elfogultak voltak, hogy továbbá az összes d—i bíróságok összes tagjainak a fia elleni ellenszenve és elfogultsága még vele szemben is fennáll, tárgyi adatok teljes hiányában lehetnek ugyan az alperesnek — a saját és fia egyéni jelentőségének túlhajtott értékeléséből és a bíróságok iránt mindenkitől joggal megkövetelhető tisztelet és az erre irányuló képesség hiányéból eredő — vélekedései,' de egyáltalában nem szolgálhalnak okul arra, hogy a kizárási indítvánnyal megtámadott bírói testület tagjainak elfogulatlansága iránt kétséget támasszanak. Ennélfogva s arra való tekintettel, hogy a d—i kir. ítélőtábla vezetője és bírái is kijelentették, hogy magukat alperessel szemben elfogultnak nem érzik, a kir. Kúria alperes kizárási