Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. és a r—i szénbányát a felperes birtokába visszabocsássa és a fizetni elmulasztott havi 500 K-át kamatostól fizesse meg. A fellebbezési bíróság, az alperes pergátló kifogása folytán az 500 K-ákra támasztott keresettől elvonatkozva, a pert a Pp. 180. §. 3. pontjában meghatározott pergátló körülmény következtében megszüntette és a felperest a per- és fellebbezési költségek viselésére kötelezte — azért, mert a keresetbe vett jog: a Pp. 584., 585. és 586. §-ban szabályozott bányabírósági hatáskörbén bírálható el. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja téves. A felek közölt létrejött szerződés ú. i. a felek között csupán kötelmi viszonyt állapított meg s a jelen pernek a tárgya a maga lényegében annak az eldöntése,-hogy ez a kötelmi viszony megszünt-e vagy nem ? Már pedig ez a kérdés nem a bányatörvény sajátszerű szabályai, hanem az általános polgári jog rendelkezési alapján és értelmében döntendő el és semmi különös bányajogi szakszerűséget nem igényel. Ezekhez képest, úgy annálfogva, hogy a Pp. 1. §-ának 2. pontjának b) és d) alpontjaiban megjelölt perek a Pp. 10. §-a értelmében, a per tárgyának értékére való tekintet nélkül annak a kir. járásbíróságnak a hatásköréhez tartoznak, amely az alperesre nézve illetékes, a kereset helyesen lett az alperes telepére illetékességgel bíró kir. járásbíróságnál megindítva, miért is a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felülvizsgálati kérelemnek megfelelően rendelkezni kellett. Alperes a pergátló kifogásnak ezek szerint alaptalan felvetésével okozott költségeket a felperesnek, a Pp. 543., 508. és 425. §-ai rendelkezése értelmében megfizetni köteles. * * = Ad I. V. ö. Pp. 522. §. 2. bek. — Ad II. V. ö. Perj. Dtár II. 16.; III. 141., 193.; VI. 62., 65. sz. — Ad III. V. ö. Perj. Dtár VII. 21, 68., 74, : 'VI. 38., 39., 86. sz. és jzt/ 108. /. Jogszabályt sért a bíróság, ha a tanú kihallgatásának mellőzését oly tanúnak vallbmására alapítja, amely tanút a Pp,. 312. §. utolsó bekezdése alapján, hitelt nem érdemlőség miatt esküre sem bocsátott. — //. Az a tény, hogy az alperes nem fellebbezte meg az elsőfokú bíróságnak azt az ítéletét, amely felperesnek végkielégítés címén bizonyos